Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Alig több mint egy óra után félbeszakadt szerda este az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli tanácskozása, amelyet a Görögországot fenyegető fizetésképtelenség, az Athénnak folyósítható mentőcsomag és a cserébe várt reformintézkedésekről való megállapodás érdekében hívtak össze.
A megbeszélések csütörtökön 13 órakor folytatódnak, mindössze pár órával azt megelőzően, hogy az Európai Unió állam-, illetve kormányfői megkezdik csúcstalálkozójukat. Egy neve mellőzését kérő forrás úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők nem fognak Görögországról tárgyalni, a sikeres megállapodást szeretnék üdvözölni.
A szerdai pénzügyminiszteri tanácskozásról távozva Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke közölte, hogy az egyeztetések a reformintézkedésekről az éjszaka folyamán is folytatódnak. Finn kollégája, Alexander Stubb arról beszélt, hogy nem tartja időpocsékolásnak a tanácskozást, és abban bízik, hogy csütörtökre konkrét javaslatról tárgyalhatnak.
A pénzügyminiszterek összesen hét órán keresztül tárgyaltak Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel. Ciprasz a tárgyalások előtt nyilatkozva bírálta országa külföldi hitelezőit.
Görögország a második mentőcsomag utolsó részleteként 7,2 milliárd eurót hívhatna még le, de idestova négy hónapja nem tud megállapodni hitelezőivel, hogy ezért cserébe milyen reformintézkedéseket hajlandó meghozni. A jövő héten Athén több mint másfél milliárd eurót kell törlesszen a Nemzetközi Valutaalapnak, de mára világossá vált, hogy erre nincs pénze.
Az euróövezet pénzügyminiszterei immár egy héten belül harmadszor ülnek össze, hogy megpróbálják tető alá hozni a megállapodást. Hétfőn a közös pénzt használó országok állam-, illetve kormányfői is megvitatták a helyzetet, de a csúcstalálkozó végeredménye gyakorlatilag az lett, hogy szakértői szinten kell megállapodni a részletekről, és az Eurócsoportban kell kidolgozni a végső kompromisszumot.
A hét elejére kidolgozott görög javaslatcsomagot még óvatos optimizmus fogadta Brüsszelben, a hitelezők jó tárgyalási alapnak nevezték, az első komoly javaslatnak, mióta a megszorításokat mereven elutasító Alekszisz Ciprasz radikális baloldali többségű kormánya hivatalba lépett.
Ennek ellenére szerdán kiszivárgott a sajtóba az a javaslat is, amelyben a hitelezők sok helyen pirossal jelölték, milyen módosításokat tartanak még szükségesnek, mennyivel jelentősebb vagy milyen más intézkedéseket szeretnének. Ezt a görög kormány közlemény útján nevezte elfogadhatatlannak.
Ciprasz már szerda reggel óta Brüsszelben tárgyal az országnak nyújtott hiteleket koordináló és ellenőrző intézmények vezetőivel, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság, Christine Lagarde-dal, az IMF és Mario Draghival, az Európai Központi Bank részéről.
Az elmúlt hetekben a legélesebb nézeteltérések akörül alakultak ki, hogy Athén mire mekkora forgalmi adót vessen ki a költségvetés bevételeinek biztosítására, valamint hogyan és mennyivel faragja le a nyugdíjkiadásokat. A szerdai javaslatban is ezeken a területeken hajtották végre a legtöbb módosítást a hitelezők.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.