Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni. A magyarországi szabályozásban csak jelzálogbank (jelzáloghitel-intézet) jogosult jelzáloglevelet kibocsátani, amellyel az MNB előírásai és a hosszú forrásokat igénylő eszköz-forrás gazdálkodás leghatékonyabban teljesülhet.
A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-jén bevezeti a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót. Addig az időpontig a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. Az Erste Bank Hungary augusztus 3-án már be is jelentette a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy 100 százalékos tulajdoni hányaddal, egyedüli alapítóként, magyarországi székhellyel jelzálogbankot alapít. Az MTI kérdésére a K&H Banknál azt válaszolták, hogy a bank még nem döntött saját jelzálogbank alapításáról, de folyamatosan figyelik, mennyire felelnek meg a jogszabályi kötelezettségnek.
A CIB Bank MTI-nek küldött írásos válasza szerint a pénzintézet egyelőre nem tervezi jelzálogbank alapítását, az érintett szabályozói követelményeknek való megfelelés érdekében más megoldásban gondolkodik.
A Budapest Bank válaszában pedig azt írta, hogy még vizsgálja egy esetleges jelzálogbank alapításának kérdését.
Jelenleg három nagy pénzintézet jelzálogbankja működik a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank. Az MNB rendelete óta az Erste az első, amely létre akarja hozni saját speciális pénzintézetét.
