Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Magyar Bankszövetség az autóhitelek forintosítását kezdeményező illetékes minisztériumokkal és a jegybankkal folyamatos tárgyalásokat folytatott az elmúlt hetekben, a tárgyalófelek már közel állnak ahhoz, hogy az augusztusi kormánydöntés után az autóhiteleket is forintosítsák – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetségnek az MTI megkeresésére.
Kifejtette: a válság kitörése óta a forintosítás a bankszektor és az ügyfelek egybeeső érdekét jelentette és jelenti, a fő kérdés mindig is az időzítés, és vele szoros összefüggésben az árfolyam kérdése volt.
"Most végre eljutottunk oda, hogy szabályozott keretek között a még fennmaradt lakossági deviza autós és fogyasztási hitelek forintosítását is végrehajtsa a magyar pénzügyi szektor. A forintosítást kezdeményező illetékes minisztériumokkal és a jegybankkal túl vagyunk a tárgyalási időszakon, melynek során végig figyelembe vettük az EBRD-vel kötött megállapodást" – mondta a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Kovács Levente egy másik kérdésre kifejtette: a jelzálog-finanszírozással kapcsolatos új, jegybanki szabályozás hatására a magyar piacon eddig meglévő 3 szereplő mellett új jelzálogbankok megjelenése várható. Hozzátette: a bankok tevékenységi köre és tulajdonosi háttere mellett – melyek alapvetően befolyásolják a döntést – a piac mérete is megadja, hogy nagyjából hány szereplővel működhet hatékonyan a jelzálog-finanszírozás a bankszektor szintjén.
A bankszövetség főtitkára rámutatott: "Rövid távon 5-6 jelzálogintézménnyel számolunk, melyek közül bizonyosan lesznek olyanok, amelyek a kisebb bankokat is kiszolgálják ezen a területen, a folyamat már beindult, és ez a versenyhelyzet erősödéséhez vezet majd".
Kovács Levente a forinthitelekkel és ténylegesen devizában törlesztett kölcsönökkel kapcsolatban kiemelte: az elszámolás két lépésből áll, tavasszal a devizaalapú, forintban folyósított és törlesztett hiteleké történt meg, a napokban pedig a forintalapú, valamint a valóban devizában törlesztett hitelek elszámolása kezdődött meg. A mostani elszámolásban 2 és 3 millió darab közötti hitelügylet érintett – mondta.
Rámutatott: természetesen az átlagosan visszatérített összeg lényegesen kevesebb lesz, hiszen a forinthiteleknél és a devizában törlesztett hiteleknél értelemszerűen nem volt árfolyamrés, így ebben a vonatkozásban nincs mit elszámolni. Most az elszámolás tárgya az egyoldalú kamat- és díjemelés. A bankszektorra így is csaknem 200 milliárd forintos újabb extrateher hárul majd – hangsúlyozta Kovács Levente.
A főtitkár elmondta: az elszámolási folyamat hasonló lépésekből áll, és hasonló nagyságrendű lesz a tavaszihoz, így az MNB által meghatározott tartalommal és rendben most is mintegy 2 millió darabot meghaladó tájékoztató levelet küldenek ki a bankok. Kifejtette: azoknál a hiteleknél, ahol nem történt egyoldalú kamat-, illetve díjemelés, az elszámolás eredménye biztosan nulla. Ha ilyen "nullás" ügyletben a hitelt már lezárták, akkor az ügyfelet nem kell a banknak levélben kiértesíteni. Az elszámolásra vonatkozó általános információkat a bankok a saját honlapjukon jelenítik meg. Ennek megfelelően a bankszövetség mindenkit arra kér, hogy augusztus 1. és szeptember 30. között várja a postást a tértivevényes értesítő levéllel, illetve figyelje saját bankjának a honlapját.
Az elszámolás és a forintosítás első szakaszát a pénzintézeti szektor a jogszabályok maradéktalan betartása mellett – az MNB, mint felügyelet folyamatos ellenőrzésével – pontosan teljesítette, valamely bankot elmarasztaló érdemi döntés az elszámolással kapcsolatban nem született. "A második körben is erre készülünk, hiszen a folyamat most is az MNB által meghatározott rendben zajlik, és több ezer szakember dolgozik azon, hogy ezúttal is hibátlanok legyenek az elszámolások" – emelte ki Kovács Levente.
