Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Költségvetésében „balkáni” állapotok uralkodnak. Valamennyi uniós tagország államháztartása átláthatóbban működik, és az OECD-tagországok közül is csak Törökország kapott rosszabb bizonyítványt Magyarország a washingtoni székhelyű International Budget Partnership felmérésén.
Ha bárki ki akarta bogarászni a közelmúlt költségvetéseiből, hogy a közoktatás finanszírozása hogyan változott meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása óta, vagy hogy milyen hatása volt a kórházak államosításának, netán hatástanulmányok után kutakodott, akkor szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközött. A helyzet tempósan romlik tovább, hiszen egy tavalyi törvénymódosítás a háttérszámításokat, hatástanulmányokat titkosította. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés is egyre nehezebb, sőt fizetni kell értük. Aki pedig netán belekóstolt abba, hogyan működik a parlamenti bizottságok szavazógépezete, megbizonyosodhatott róla, hogy a javaslatokat gyakran legfeljebb az előterjesztő olvasta el. Az igen szavazatot jelző kezek mintha központi ukázra emelkednének a magasba.
„Idén öt hét alatt nyomta át a kormánypárti többség a jövő évi költségvetést, a módosító indítványok benyújtására mindössze hat napot szánt. Ez nem tekinthető érdemi parlamenti vitának” – összegezte Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet alapítója s vezetője a honi viszonyokat. Ő csak tudja: régebben a Pénzügyminisztériumban, később a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, majd a 2009-ben felállt, első Költségvetési Tanács főközgazdásza volt. Miután az Orbán-kormány a kötözködő, a költségvetés hitelességén őrködő intézményt és annak valamennyi munkatársát menesztette – élén a nemzetközi tekintélyt élvező Kopits Györggyel –, Romhányi a költségvetési átláthatóság élharcosa lett. Az általa gründolt intézet bekapcsolódott az International Budget Partnership munkájába, amely 2006 óta vizsgálja szisztematikus alapossággal, a tényekre támaszkodva az egyes országok költségvetését, így a törvények meghozatalát, annak működését, a róla szóló beszámolókat, az elszámolást. Ezzel Romhányi bevonta Magyarországot a szigorú vizsgálat alá vont országok közé. Nem sok köszönet van benne.
A vizsgált 102 ország közül Magyarország a 45. helyen végzett, a begyűjthető 100 pontból 49-et ért el, ezzel uniós sereghajtó. A nemzetközi ajánlások alapján számon tartott nyolc legfontosabb dokumentum közül néhányat egyáltalán nem tesz közzé, ilyen a költségvetési irányelv, a féléves beszámoló az Országgyűlésnek, valamint a polgárok bevonásáról szóló dokumentum a költségvetési tervezetbe és annak elfogadásába. Utóbbi mozzanat teljességgel hiányzik a magyarországi gyakorlatból. Ezzel Magyarország a korlátozottan átlátható költségvetésű országok közé sorolódott, és ennek már igazi pikantériája is van: a felmérés adatait a nemzetgazdasági tárca visszaigazolta, csupán négy szemponthoz fűzött azt árnyaló, nem túl lényeges felmérést. A kizárólag a tényekre vonatkozó 140 kérdésből 109 az átláthatóságra vonatkozik, 16 arra, mennyire szólhatnak bele a költségvetésbe a civilek, és 15 a felügyeletet (például az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék szerepét) firtatta. Az eredmény lehangoló.
OBS 2015 Magyar Ország-összefoglaló
Mielőtt bárki sértettséggel vagy elfogultsággal vádolná meg a Romhányi-féle szakértői kört, érdemes egy pillantást venni a módszerre. A tények szakértői felmérése után az elkészült anyagot előbb független szakértők, majd a washingtoni csapat ellenőrzi, ezt követően elküldik a kormányzatnak, felkínálva a lehetőséget, hogy reagáljon rá, az International Budget Partnership csak ezután „árazza be” az egyes országokat. A munka 18 hónapig tart, az eredményt kétévente publikálják. A mostani minősítés a 2014-es költségvetésre vonatkozik, azóta csak romlott a helyzet, például a már említett titkosításokkal.
„Most csupán 44 pontot kapna Magyarország, nem 49-et, ezzel Törökország szintjére kerülne” – mondta Romhányi Balázs a sajtótájékoztatón. Mivel pedig az eltitkolt dokumentumok nagy része elkészül, csak nem hozzák nyilvánosságra, igazat kell adnunk a dokumentum egyik fontos megállapításának: az átláthatóság politikai akarat kérdése. Nyilván annak hiánya is az. Pedig amint Romhányi Balázs a mostani gyakorlattal kapcsolatos károkat felsorolta: az átláthatóság hiánya sérti az állampolgárok jogait, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, és persze növeli az államadósság finanszírozási költségét.
Javaslatok Magyarországnak |
Az International Budget Partnership javaslatai A költségvetés felügyeletére:
|
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.