Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nem jár a Németországban élő, más uniós országból érkező álláskeresőknek a német állam által folyósított Hartz IV. támogatás – így döntött az Európai Bíróság.
Döntött az Európai Bíróság: az unió más országaiból érkező, Németországban élő álláskereső külföldiek nem jogosultak az állástalanoknak járó leggyakoribb juttatásra, az úgynevezett Hartz IV támogatásra – írja a Focus Online.
A luxemburgi székhelyű bíróság egy svéd állampolgárságú család 2013-ban benyújtott keresetét tárgyalta, akiktől a berlin-neuköllni munkaügyi hivatal megtagadta a támogatást.
Ítéletében az Európai Bíróság megállapította: nem ellentétes az egyenlő bánásmód elvével azon uniós polgárok kizárása bizonyos szociális segítségnyújtási ellátásnak minősülő, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokból, akik kizárólag álláskeresés céljából rendelkeznek a fogadó tagállam területén való tartózkodási joggal.
Ha az uniós polgár, aki munkavállalóként tartózkodási joggal rendelkezett, majd kényszerű, regisztrált munkanélkülivé vált azt követően, hogy legalább egy évet dolgozott, és az illetékes munkaügyi hivatal nyilvántartásba vette álláskeresőként, akkor a munkavállalói jogállása és tartózkodási joga legalább hat hónapig fennmarad. Ezen időszak alatt hivatkozhat az egyenlő bánásmód elvére, és jogosult a szociális segítségnyújtási ellátásokra.
Amennyiben azonban az uniós polgár még nem dolgozott a fogadó tagállamban, vagy ha a hat hónapos időszak letelt, az álláskereső ugyan nem utasítható ki e tagállamból, amíg bizonyítani tudja, hogy állást keres, és tényleges esélye van a foglalkoztatásra, ám ebben az esetben a fogadó tagállam megtagadhat tőle minden szociális segítségnyújtási ellátást.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?