Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Szeptember végén Svédország bejelentette, elkészült a jövő évi költségvetési törvénnyel, melynek a "Befektetés Svédország jövőjébe" nevet adták. Mint a Cleantechnica írja: leginkább azért, mert az észak-európai gazdaság 2016-os paraméterkönyvébe beírtak egy olyan 546 millió dolláros (forintra átszámoltan több mint 150 milliárd forintos) tételt, melynek nincs más célja, minthogy a svéd gazdaságot előbbre mozdítsa a világ első fosszilis tüzelőanyagtól független nemzete címe felé.
Már 2020-ra vannak olyan tervek a skandináv országban, mellyel fokozatosan leállítható (és az energiamix-egyenletből kivonható) pályára állítják a villamosenergia-termelésben a fosszilis erőműveket. Az új termelőkapacitások zömét tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra fogják fordítani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Svédország középső részén növeli fogják a nap- és szélenergia-kapacitást, államilag "ráfekszenek" az energiatárolásra és az intelligens hálózatok terjesztésére, de feltett szándék az is, hogy a svédországi közlekedést fokozatosan a hibrid és az elektromos meghajtás felé tolják majd el.
Nem most kezdtek a svédek az energiahatékonyság növelésén gondolkodni...
sweden.se
A svéd parlament szociáldemokrata miniszterelnöke, Stefan Löfven mindezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: a politika feladata ma már az, hogy biztosítsa a gyerekeinknek, hogy toxinmentes környezetben nőjenek fel, hogy eltávolítsák a környezetükből a veszélyes anyagokat. A politikában pedig alapvetővé kell tenni azt a gondolatot, hogy aki szennyez, az fizet.
Tavaly, Svédország bejelentette, hogy Stockholmot 2050-re fosszilis tüzelőanyag-mentessé teszik.
