Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Október közepén írtunk arról, hogy öt év múlva Budapestre és Pest megyére válhat szét a Közép-Magyarország régió.
Pénteken a Pest Megyei Közgyűlés jelen lévő 27 képviselőjének mindegyike támogatta szavazatával, hogy 2021-től, azaz a következő uniós költségvetési ciklustól Pest megye ne a közép-magyarországi régióhoz tartozzon, hanem - Budapesttől elválva - 1,2 millió lakosával önálló régiót alkosson. A kormánynak 2016. februárig jeleznie kell az Európai Uniónak, ha módosítani kíván a régióhatárokon.
A 2007 és 2013 közötti időszak adatait is megvizsgálva megállapították, hogy Pest megye társadalmi-gazdasági fejlődésében több területen komoly visszaesés tapasztalható, ami jelentős részben összefügg a megyei fejlesztésekre jutó források csekély voltával - közölte a Pest Megyei Önkormányzat szóvivője.
Jelenleg Pest megye a fővárossal közösen alkotja a közép-magyarországi régiót (KMR), és Budapest hatása miatt az egy főre jutó GDP tekintetében a közösségi átlag (75 százalék) fölött áll, ezért 2015 és 2020 között nem jogosult olyan mértékű és feltételrendszerű európai uniós támogatásokra, mint a fejletlenebb régiók - magyarázta Ambrus András.
"Budapest nélkül Pest megye kevésbé fejlett régiónak számítana" - mutatott rá, hozzátéve, hogy a változás több forrást jelentene mind a gazdasági, mind a közszféra fejlesztéseihez. Ambrus András megjegyezte, hogy hasonló megoldással éltek Csehországban vagy Németországban is: Prágától és Berlintől "vált el" az agglomeráció. Beszámolt arról, hogy a képviselők döntöttek arról is: felkérik a megye települési önkormányzatait, hogy Pest megye önálló régióvá válásának támogatását képviselő-testületi határozattal fejezzék ki.
A közgyűlés döntését üdvözölte Szűcs Lajos, Pest megye miniszteri biztosa, korábbi közgyűlési elnök is.
