Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Elképesztő nyereséget, mondhatni, extraprofitot hozott tavaly a trafikbiznisz. A cégekbe betett pénz 90 százalékos (!) nyereséget fialt, tehát egy év alatt csaknem visszahozta a trafik azt a pénzt, amit a tulajdonos befektetett. Ennek a töredékéről sem mernek álmodni például az autóiparban, a bankoknál, az élelmiszer-feldolgozásnál – de egyetlen szektor sincs, amelyben ez a jövedelmezőség belátható távolságban lenne. A 2013 közepi újraosztásig a trafikok még 10-20 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget produkáltak.
Tudja, hogy mi számít ma őrületesen jó befektetésnek, ha tutira akar menni? A bankbetét biztonságos, a bankok ajánlatai azonban 0–1 százalék között szóródnak (a jegybanki alapkamat 1,35 százalék, ehhez szokták igazítani ajánlataikat a bankok), akciósan azonban 2,5 százalékért is el tudja helyezni a pénzét.
Aki vállalkozik, ennél azért többet szeretne kapni a pénzéért, hiszen a vállalkozás kockázatosabb dolog, mint csak betenni a megtakarított pénzt a bankba. Tavaly Magyarországon az üzleti szférában a cégekbe tett saját pénz átlagosan durván 9 százalékos hozamot termelt, vagyis például egy cégtulajdonos egymillió forintot tett bele a vállalkozásába, és év végén 90 ezer forint lett az adózott nyereség. (Ezt nevezik sajáttőke-arányos nyereségnek, a rövidítése ROE.) Az egyes szektorok jövedelmezősége persze eltérő, de feldolgozóiparban, amelynek a szekere fut, 11 százalékos sajáttőke-arányos nyereség jött össze. Az élelmiszeriparban kissé kevesebb, ingatlanügyekkel pedig nagyon nem érte meg foglalkozni, veszteség jött össze az ágazatban.
Ehhez képest a trafikok ekkorát szakítottak:
Igen, jól látja. Tavaly a dohány-kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknél 90 százalékos (!) volt ez a mutató a cégmérlegekből kigyűjtött, a GKI Gazdaságkutatótól származó adataink szerint. Ez annyit tesz: egyetlen év alatt csaknem visszahozta a trafik azt a pénzt, amit a tulajdonos betett a cégbe.
A piac újraosztásáig átlagos hasznot hoztak a trafikok
Hogy mekkora szó ez, jól mutatja, hogy a 2013 közepi trafikújraosztásig 10-20 százalék között – tehát voltaképpen ott, ahol más szektorokban, a nemzetgazdasági átlag közelében – mozgott a csak cigarettát, dohányárut árusító cégek sajáttőke-arányos nyeresége.
2013-ban egy fél év is elég volt ahhoz, hogy 50 százalékos mutatót hozzanak össze a trafikok.
Ez teszi érthetővé, miért is lehetett fontos 2013-ban a trafikpiacot úgy átrendezni, hogy a dohányboltok egy része a kormánypártokhoz köthető vagy közel álló emberekhez került.
A fenti szám átlag. Elfedi, hogy vannak a trafiktulajdonosok közül, akiknek bejött az új éra, és vannak, akik vegetálnak. De akik nem panaszkodhatnak, azok igencsak jól jártak, ezért lett az átlag kiugróan magas.
A kevés jól helyezkedőnek bejött a biznisz, de a kép vegyes
Van néhány olyan szereplő, akik ezen a bolton óriásit szakítottak. És bár keveseknek megy elfogadhatóan, és a többség csak kínlódik, az is kiderült a 2014-es gazdálkodási adatok böngészése alapján, hogy Sopronban működik például a magyarországi trafikvilág csúcsüzeme, amely 2013-ban fél év alatt 2,6 milliárd forint forgalmat bonyolított, míg a tavalyi, első teljes évében bő 3,5 milliárd forint bevételre tett szert. Az extra forgalom elvileg abból származott, hogy jó helyen vannak – a vevőik 80 százaléka Ausztriából érkezik, és nagyobb tételben vásárolnak, mint a magyarok –, illetve hogy a 16 alkalmazottjukkal hétfőtől szombatig 6–22 óra között főként cigarettát árulnak. A tulajdonosok 2013-ban és 2014-ben is 150 milliós osztalékot vettek ki a cégből. (Ezzel nem állítjuk, hogy ez a soproni trafik és tulajdonosai a jól értesültek közé tartozna.)
Ami azt illeti, nagy buktákat nem találtunk a hírességeknél, illetve a "valaki valakije" trafikosoknál sem.
"A mintegy hatezer koncessziót nyert cég közül ötszáznak, de legfeljebb ezernek megy jól az üzlet, a többiek számára inkább a túlélés a tét" – mondta júniusban lapunknak egy, a dohányértékesítésben évtizedek óta jelen lévő és koncessziót is nyert trafikos. Az, hogy kinek megy jó vagy rosszul, főként a trafik helyével magyarázható. Ugyanakkor az adatok szerint sok kuncsaftra főként Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban és a nyugati határszélen lehetett boltot nyitni, mert máshol inkább csak pangás van. Főként, hogy a déli és keleti országrészben újra jelentős az illegális cigaretta jelenléte.
Így zajlott
Mint az a trafikmutyis botrányból ismeretes, a kormány 2013-ban államosította, majd a koncessziókat újraosztotta a dohány-kiskereskedelmi piacon, aminek a hatására a korábbi, mintegy 30 ezer árusítóhelyhez képest alig 5-6 ezer Nemzeti Dohányboltban lehet legálisan cigarettát vásárolni.
2013 áprilisától, tehát még a júliusi indulás előtt sorozatosan jelentek meg olyan bizonyító erejű írások, amelyek a Fidesz-közeli, kormányközeli kapcsolattal rendelkezők túlnyeréseiről szóltak. A botránysorozat csúcspontja azonban így is az lett, hogy kiderült: a koncessziót elnyerő pályázók mintegy tizede egy pontban összpontosul, hisz közel 500 nyertes koncessziós jog ahhoz a hódmezővásárhelyi székhelyű Continental-csoportot vezető Sánta Jánoshoz kötődött, aki maga is tevékeny szerepet vállalt a trafiktörvény kialakításában.
Bő két év elteltével már vannak olyan bírósági ítéletek is, amelyek az elejétől érezhető mutyizást ki is mondták a piac újraosztásáról.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.