Keddre sajtótájékoztatóra hívta a jegybank a sajtót abból az alkalomból, hogy megvette a Budapesti Értéktőzsdét. Helytállónak bizonyult tehát az az októberi sajtóértesülés, mely szerint Matolcsyék heteken belül kiválthatják az osztrák tulajdonosokat a Budapesti Értéktőzsdéből, így újra magyar többségi tulajdonosa lehet a BÉT-nek.

A felvásárlás mögött részben valószínűleg az a törekvés áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank magyar állami vállalatokat is tőzsdére vinne és ösztönöznék a magyar cégeket a tőzsdére lépésben.

Mostanában két magyar cég is visszalépett a meglebegtetett tőzsdére lépéstől. A Duna House-nak már el is indult a bevezetése, és a cég azért visszakozott, mert a kormány olyan törvényjavaslattal állt elő, ami jelentősen visszavágná a piacon alkalmazható hitelközvetítői jutalékokat. A másik jelölt a Wáberer’s volt, de a piaci körülményekre hivatkozva elhalasztották a részvénykibocsátást.

A megállapodással a MNB több mint 75 százalékos tulajdonába kerül a BÉT. A napi.hu értesülése szerint a vételár részvényenként 3550 forint, összesen 13,2 milliárd forint. Az ügylet így 19,2 milliárd forintra értékeli a társaságot, ez az érték belefér a portál korábbi becslésében szereplő 18-20 milliárd forintos értékhatárba.

A Wiener Börse az Österreichische Kontrollbankkal karöltve 2008-ban vásárolta ki a BÉT-ben 2004-ben többségi tulajdont szerző banki konzorciumot – amely három magyar magánbefektetőtől vásárolta meg a tulajdonrészt –, így váltak a budapesti tőzsde legnagyobb tulajdonosává.

A bécsi tőzsde célja az előző években az volt, hogy regionális központtá váljon, ennek érdekében folyamatosan szerzett tulajdonrészt leányvállalata, a CEESEG AG több régiós tőzsdében is. Bár a megvásárolt részesedésekkel a térképen egy viszonylag jól festő régiós birodalmat sikerült létrehozniuk, benne a prágai és a ljubljanai tőzsdével, azonban igazán integrált egészként működő piacként sosem sikerült összeolvasztania érdekeltségeit – írta a napi.hu.