Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és Zalai Gábor elnökségi tag elhatárolódik a Világgazdaság Ketyeg a Ratkó-bomba! című cikkétől – közölték péntek délután. Szerintük a péteneken megjelent írás valójában egy szerkesztőségi cikk, mert „a jóváhagyott tartalomtól eltérő, önálló értelmezést és interpretációt adott a rendelkezésre bocsátott adatoknak, amit azután Zalai Gábor szavaiként jelenített meg". A lap arról írt, hogy az úgynevezett Ratkó-gyerekek mostanság kezdik elérni a 60-65 éves kort, amikor egyes népbetegségek tömegesen jelentkeznek, és emiatt rendszeres gyógyszerszedőkké válnak, ami megterheli majd a gyógyszerkasszát.
A 60-65 éves korban tömegesen jelentkezhetnek olyan népbetegségek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség. A Ratkó-korszakben született gyerek mostanság érik el ezt a kort, és rendszeres gyógyszerszedőkké válnak. Emiatt becslések szerint évi 200 ezer új páciens jelenik meg a következő években az egészségügyi ellátásban, kétszer annyi, mint az 1953 és 1957 között születettek belépését megelőzően – a Világgazdaság szerint ezt nyilatkozta nekik Zalai Gábor, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnökségi tagja.
A cikkben azt is olvasható, hogy a demográfiai trend nemcsak az orvos- és forráshiánnyal küszködő ellátórendszer szempontjából problémás, hanem a gyógyszerkasszára is fokozott súllyal nehezedik. Ebből a szempontból nem a legszerencsésebb pillanatban csökkentették a 2011-es „nagy kasszavágással” a gyógyszertámogatásra fordítható forrásokat.
Akkor a „fenntarthatóság és stabilitás” érdekében 120 milliárd kivonásával és átcsoportosításával 221 milliárd forintra csökkentették a vényköteles gyógyszerek támogatását. „A magyar gyógyszerkiadások nagysága azóta lényegében stagnál, vagyis a gyógyszerkassza évek óta nem kapja meg azokat a forrásokat, amelyek biztosítanák a magyar lakosság számára az Európában rendelkezésre álló gyógyszerkinccsel elérhető gyógyulási esélyeket” – hangsúlyozta Zalai Gábor a lap szerint.
A forráshiány miatt több új, innovatív készítmény vár még befogadásra, köztük olyanok, amelyek az eddigieknél szignifikánsan jobb terápiás eredményt mutatnak, és nem is feltétlenül drágábbak. Bizonyos készítmények esetében a gyártók már be sem nyújtják a támogatási kérelmet, hiszen a magyar árszint olyan mélyen az európai alatt van, hogy a magas, évi 60–75 milliárd forintra rúgó – gyógyszeripari különadóterheket is figyelembe véve nem éri meg itthon forgalmazni az adott gyógyszert – mondta szintén Zalai Gábor a lap szerint.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és Zalai Gábor elnökségi tag pénteken közleményben határolódott el a cikktől, mert interjúként jelentették meg, de szerintük az valójában egy szerkesztőségi cikk.
„Az újságíró valóban kért információt Zalai Gábortól, de a jóváhagyott tartalomtól eltérő, önálló értelmezést és interpretációt adott a rendelkezésre bocsátott adatoknak, amit azután Zalai Gábor szavaiként jelenített meg" – írták. A jóváhagyott cikk kizárólag a gyógyszerkassza helyzetét elemezte, semmilyen utalást nem tett a nyugdíjrendszerre, az állami egészségügyi ellátásra vagy az orvosok helyzetére vonatkozóan – tették hozzá.
Az MTI-ben lehozott közleményükből azonban pontosan nem derül ki, hogy a cikknek konkrét mely részeit kifogásolják.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.