Apának lenni jó, biztat minket a kormány mostanában már plakátokon is, vagy például ebben a szobahőmérsékletű videóban:

És ez így, ebben a tálalásban ma Magyarországon legfeljebb annyira igaz, mint az, hogy a menekültek tavaly nyáron idejöttek és elvették a magyarok munkáját. A jómódú szereplők és lakásbelsők jócskán felüllövik az átlagmagyar valóságot.

Miközben a kormány úton-útfélen azt mantrázza, hogy mindent megtesz a családokért és családbarát politikát folytat, az emberek nem ezt érzik. A magyar fiatalok, akik családot alapítanának, nyomorognak és azon törik a fejüket, hogyan menekülhetnének el a családbarát Magyarországról.

Mire tippel, a gyermeket nevelő 20-35 évesek mekkora arányban képesek időben befizetni a számláikat?

Alig több mint a negyedük. A „maradék” 71 százalék az elmúlt egy évben megcsúszott a fizetéssel, gyakran nem is egy számla esetében, és nem azért, mert nem figyelt, hanem azért, mert éppen nem tudott fizetni – derült ki az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató tavaly ősszel Európa 21 országában 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információt, hogy átfogó képet alkothasson mindennapi pénzügyeikről, fizetési moráljukról, gazdasági várakozásaikról.

Túry Gergely

A kutatásból az is kiderült, hogy leginkább a gyermekes fiataloknak gyűlik meg a baja a számlákkal, a gyermektelen magyar fiatalok "csupán" 59 százalékának voltak ilyen problémáik. Az a gyermekesek és a gyermektelenek esetén is igaz, hogy amennyiben késtek a fizetéssel, ezt általában több mint egy számla esetében tették. A különbség viszont jelentős: a több számlával késés a gyermekesek több mint felére jellemző, míg a gyermektelenek esetén ez a szám csak 39 százalék.

Magyarán a gyermekes magyar fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben. Ha a teljes magyar lakosságot vesszük, a 63 százalékával fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni.

Elvándorolnának

Az eredmények alapján nem meglepő, hogy a kutatásban megkérdezett fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy külföldre költözzön. Ez magasabb, mint az egyébként is magas 35 százalékos magyar átlag. A gyermekes fiatalok az átlagnál magasabb arányban hagynák el az országot, 41 százalékuknak fordult már meg ez a fejében. A gyermektelen fiatalok között még többen gondolkodtak már ezen, a kutatás szerint a 45 százalékuk.

A végzettség alapján már nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30 százaléka, az ennél alacsonyabban képzettek 48 százalékának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.

Stiller Ákos

Az elvándorlási szándék mögött nem csak az gyanítható, hogy elégedetlenek a pénzügyeikkel, hanem az is, hogy a kilátásaik sem valami fényesek. A kutatás szerint a fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében. A gyerekeseknek csak a tizede érzékelt gazdasági javulást az elmúlt időszakban, és a fiatal felnőttek 65 százaléka látja úgy, hogy a gazdasági helyzet romlott Magyarországon.

Sokan mennek külföldre

Noha riasztóak az eredmények, az Intrum Justitia kutatásában igazából semmi meglepő nincs. Régóta látszik, hogy most egy ideig megállíthatatlan a magyarok elvándorlása, és a hivatalos statisztika szerint az ütem még jelentősen emelkedik is. Minden évben egy közepes város lakosságának népességével, 31 500 emberrel csökken az itthoniak száma, itthon pedig az agyelszívás és a kontraszelekció riasztó méreteket ölt.

A tényleges kivándorlás ráadásul ennél jóval nagyobb lehet, mert a belső uniós határok megszűnése óta nem kell a tagállamokba irányuló munkavállalást olyan módon lepapírozni, amelyből azok pontosan visszakövethetőek lennének.

London már évek óta a második legnépesebb magyar városnak számít, az Egyesült Királyságban körülbelül 350 ezerre teszik a magyar munkavállalók számát, de Németországba és Ausztriába is nagyobb városnyi lakosság költözött már ki.

A Tárki felmérése szerint a 25 év alattiak 39 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét, a tanulók között ez az arány 45 százalékos. A teljes lakosságban ez az arány 15 százalékos. Az utóbbi adat is jóval magasabb, mint például 2005-ben, amikor még csak a lakosság 5-6 százaléka tervezte a kivándorlást.

A KSH egyik szakértője egy 2014-es nyilatkozatban úgy saccolta, a szülőképes korú magyarok 7-8 százaléka él külföldön, 2004 környékén ez az arány még egy-két százalék volt.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!