Mit adhat a somlói galuska a tojásos rizsnek?

Tudta, hogy Kínában 3 ezer olyan gyár van, amely ontja a golyóstollakat – csak épp egyik sem képes előállítani a „hegyét”, vagyis a golyós részt? Pedig állítólag így van, ezt nem mi állítjuk, hanem az ázsiai nagyhatalom egyik Magyarországon járó miniszterhelyettese. Vang Hsziaohuj akkor hozta fel példának a golyóstollat (feltalálója közismerten magyar!), amikor arról beszélt, hogy az innovációban még mindig van hova fejlődniük, ami tényleg meglepő, a magas technológia néhány kiváló kínai termékére (egyebek mellett mágnesvasútra, Huawei-telefonra, ZTE-féle telekommunikációs hálózatokra) gondolva. A csúcstechnológiát azonban a golyóstoll hegye mellett sok más esetben is importálni kell, ami elolvasztja a kínai cégeknél keletkező profitot.

Bár Kínában nagyságrendekkel nagyobb a miniszterhelyettesek száma, mint nálunk, mégis érdemes lehet odafigyelni, ha egyikük Magyarországra jön, és a most induló 13. ötéves terv részleteit ismerteti. Magyarország oda is tette magát, Vang Hsziaohuj a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) impozáns gellérthegyi villájában, zártkörű tájékoztatóval indította itteni turnéját – hatalmas panorámás terasszal a Budai Várra, az Országházra és a Belvárosra, ahol a vendégek a kínai–magyar barátság jegyében tojásos rizst és somlói galuskát egyaránt falatozhattak.

És hogy még miért nem árt komolyan venni a kínaiak vonalvezetését, próbálkozását az újításra? Kínáé a világ második legerősebb gazdasága, eddig húzott, de mostanában nagyon köhécsel a motor – ami a világ csaknem minden országára kihat. Tavaly augusztusban az egész világon végigsöpört az a pánikhullám, amely Kínából indult el, mert a befektetők attól tartottak, a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése a vártnál jóval alacsonyabb lesz. Ha a világgazdaság egyik motorja lassabban pörög, akkor mindenhol lefékeződik a növekedés, márpedig a kínai feldolgozóipar növekedése egy ideje pocsékul fest. Egyre erősebb ugyanis a félelem, hogy valójában a kínai gazdaság nem is 7 százalékkal hasít, hanem csak stagnál, de legjobb esetben is csak 2 százalékkal növekszik, a hivatalos adatok pedig hamisak. Kínában emiatt tavaly június közepe óta tőzsdei krízis volt, ami gyorsan átterjedt a világ nagy tőzsdéire.

Zsiday Viktor befektetési szakember a hvg.hu-nak tavaly októberben adott interjújában azonban úgy vélte, hogy a kínai politikusok „iszonyatosan mélyen és szélesen belelátnak a gazdasági folyamatokba, értik a problémák gyökerét, ráadásul Kínának még van is eszköze arra, hogy kezelje a problémáit. Ezért szerinte nem valószínű, hogy óriási káoszba fulladna a kínai történet. 

Köszönjük, hogy megköszönhetjük, hogy itt lehetünk

A 13. ötéves terv főbb céljai 2020-ra

A GDP éves átlagban 6,5 százalékkal emelkedik A szegénységben élők száma 70 millióval csökken Az egy főre jutó átlagos jövedelem 12 ezer 600 dollárra (3,5 millió forintra) emelkedik, ami a 2010-es értéknek a duplája Évente 25 millió új munkahely jön létre A vidéki területek több forrást kapnak az oktatásra A szén-dioxid-kibocsátás a 2005-ös érték felére csökken

A miniszterhelyettes látogatásának időzítése ugyanakkor nem nevezhető szerencsésnek, hiszen a 2020-ig tartó nagyszabású terveket pont aznap kellett elővezetnie, amikor kiderült, hogy a kínai export gyakorlatilag összeomlott. A februári adatok szerint éves összehasonlításban a kínai kivitel 25,4 százalékot zuhant, ennél jobban legutóbb csak a világgazdasági válságban, azaz 2009 májusában hasalt el.

Vang Hsziaohuj előadása azonban – természetesen – semmilyen improvizációt nem bírt el, a hírekre való egyetlen halvány utalás sem fért bele. A tájékoztató szigorúan az előre megtervezett, kínai szokásokhoz maximálisan igazodó menetrend szerint zajlott, a bemutatkozásnál minden érintettnek háromszor megköszönték a közreműködést, a KKI főigazgatója hosszasan, udvariasan körülményes, újdonságokat erősen nélkülöző beszédben méltatta a felek közötti hagyományosan kiváló együttműködést, majd a tájékoztató végén ismét köszönetet mondtak mindenkinek, háromszor.

Vang Hsziaohuj beszéde alatt a hallgatóságnak legalább olyan nehéz helyzete volt, mint egykor a Malévot kínaiaknak eladni kívánó magyar tárgyalódelegáció tagjainak, akik hosszú hónapok alatt sem voltak képesek azt az egyszerű kérdést eldönteni, hogy végül is mit szeretne a partnerük: megvenni a légitársaságot, vagy nem? A miniszterhelyettes (előre megírt, és felolvasott) tájékoztatója pont ilyen volt, nehéz lenne megmondani, hogy mennyi volt benne a győzelmi jelentés, a jövőbe néző mérhetetlen optimizmus vagy az önmarcangoló tükörbenézés. Az előadás végén összesen két kérdést lehetett feltenni, épp úgy, mint amikor Orbán Viktor bejelentette a kvótanépszavazást, azzal a nem csekély különbséggel, hogy a kínai miniszterhelyettes legalább nem merészkedett abba a magasságba, hogy csak két barátinak titulált médiumot engedjen szóhoz jutni.

Vannak kihívások, de minden szép és jó lesz

A környezetvédelem automatikus támogatása

A 2020-as célokban a korábbinál jóval nagyobb szerepet kap a környezetvédelem, amely a kínai nagyvárosokban gyakorta előforduló elviselhetetlen szmog miatt kellően megalapozott és népszerű vállalás is. A folyamat azonban részben nem elhatározás, vagy központi intézkedések, hanem a makrogazdasági eredmények következménye, hiszen tavaly a világpiaci kereslet csökkenése miatt a kínai széntermelés már egyébként is 3,3 százalékkal mérséklődött, az előrejelzések szerint pedig 1,3 millió dolgozót fognak elbocsájtani a szénbányászatból. A levegő tisztulását erősíti, hogy Kína nagy erőkkel fordul a megújuló energiák hasznosítása felé, a kormány 2020-ra szeretné elérni, hogy az elsődleges energiaforrások 15 százaléka már ne fosszilis eredetű legyen.

Amikor Vang Hsziaohuj az előadásában azt kezdte mondani, hogy a kínai gazdaság tavaly már csak 6,9 százalékkal bővült, és ez sajnos elmarad a korábbi évek megbízhatóan 10 százalék körüli értékétől, akkor a bóbiskolásból sokan csaknem felébredtek, ám csalódniuk kellett. A bekezdés végére ugyanis kiderült, hogy ez még így is jóval magasabb a világgazdasági átlagnál, valójában a világgazdaság gyengesége okozza, amely a fasorban sincs Kína mögött, és a világ növekedésének 25 százalékát még így is Kína adja. Ezzel tehát minden rendben is van.

"Örömmel látjuk, hogy a minőség is javul" – mondta a miniszterhelyettes egy szintén nem váratlan fordulattal, a növekedés pedig szerinte „észszerű” szinten van.

Olyan ez, mint egy autó, amelyik megy a sztrádán, nem tér le onnan, de ötödik sebességből visszakapcsol negyedikbe

– mondta. Baj nincs, majd odaérnek, csak kicsit lassabban. De hova is? A 2020-ig tartó ötéves terv egyik nagy mondása az, hogy a végére Kína „mérsékelt jóléti állam” lesz. Ez azt jelenti, hogy a szegény rétegek jelentős hányadát fel akarják hozni a középszintnek legalább az aljára, és meg akarják szüntetni a városi-falusi életszínvonal közötti szakadékot.

Már egy jó WC-ülőkét sem lehet kapni otthon

Erősíteni kell a belföldi vásárlóerőt, és a piac kínálati oldalát – mondta a miniszterhelyettes, amiben megint nem volt semmi meglepő, ám az indoklásnál sokaknak fennakadt a szemöldöke. A kínai turisták ugyanis Vang Hsziaohuj példája szerint még mindig sok mindent hoznak be külföldről, nem csak csúcstechnológiás árukat, hanem „a WC-ülőkétől a tápszerig mindent”. Utána azonban a miniszterhelyettes a sorok között mintha egyértelműen arra szeretett volna célozni, hogy a kínai boltok kínálatának erősítését kizárólag minőségi termékekkel képzelik el, tehát felejtse el mindenki, hogy az óriási kínai piacra az alacsonyabb színvonalú termékeket is tömegesen be lehet önteni.

Amikor azonban a miniszterhelyettest arról kérdezte egy magyar cég képviselője, hogy mégis mit lehetne szerinte odavinni, Vang Hsziaohuj csak a szokásos (eddig nem nagyon hatásos) kliséket hozta fel. Ő úgy hallotta, hogy a magyar borok „megfelelő” minőségűek, és még azt is hallotta, hogy a magyar cégek megkapták az engedélyt a hús beszállítására, de az építőiparban és a gasztronómiában is lát fantáziát. Sőt, akik felkészítették az útra, valószínűleg az Oscar-gálát is nézhették, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Vang Hsziaohuj azt mondta, úgy hallotta, hogy a magyar filmek is nagyon jók, mégis úgy érzékeli, hogy a kínai emberek nem ismerik ezeket, tehát ezen a fronton is lehetne keresnivalónk.