Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A kabinet a VG összesítése szerint április közepéig 250 milliárd forintot mozgatott meg a költségvetésben, holott az államháztartási törvény módosítása – amely felhatalmazást ad a kormánynak, hogy ha a hiánycélt betartja, tulajdonképpen arra költsön, amire akar – csak most kedden lépett hatályba.
Ám ez nem jelentett akadályt, a költségvetésben keletkező többletbevételek országgyűlési felhatalmazás nélküli felhasználását lehetővé tevő rendelkezés híján is már előre költött a pluszból a kabinet. A lap szerint a trükk az volt, hogy a rendelkezésekben csak annyit határoztak meg: egyes célokra mennyi pénzt szánnak, és közölték, hogy a forrás biztosítása a nemzetgazdasági miniszter feladata lesz.
A kormány az eltelt bő három hónapban 63,4 milliárd forintot költött el úgy, hogy nem mondta meg, miből lehet fedezni ezeket a kiadásokat. A legnagyobb tétel az 1956-os emlékév megünneplése, itt 12 milliárd forintra van szükség, amiből 3 milliárdot később a rendkívüli tartalék terhére biztosítottak. De meg kell találni 9,5 milliárd forint forrást arra is, hogy pótolják a hipermarketláncoktól korábban beszedni vágyott magasabb élelmiszer-felügyeleti díjat.
A büdzsé módosításainak zömét látszólag az átcsoportosítások teszik ki: a kormány határozataival összesen 135 milliárd forintot rendezett át, ám ebből 25 milliárd inkább átnevezésnek tekinthető, míg a maradék nagy részét – 96 milliárdot – a közútfejlesztési program átszabása teszi ki.
A kabinet előszeretettel nyúlt a tavalyi maradványokhoz is: mindösszesen 37,7 milliárd forint felhasználását engedélyezte eddig a beragadt pénzekből, és persze ott volt mindenre a rendkívüli tartalékkeret is. A százmilliárdos elkülönített keret elvben a váratlan kiadásokra szól, ám a kormány szívesen finanszíroz olyan kiadásokat ebből, amelyeket elfelejtettek beleírni a büdzsébe: ilyen például a Kossuth- és Széchenyi-díjak kerete, amelyre 57 millió forintot kellett elkülöníteni.
A maradvány- és tartalékfelhasználások legnagyobb nyertese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lett, amely 26 milliárd forinttal növelte kiadásai kereteit. Előkelő helyen végzett a külön pénzekért folytatott csatában a Miniszterelnökség is, összesen közel 8 milliárd forinttal emelték a kiadási keretét. Egy szerdán megjelent határozattal 299 millió forintot kapott a vészhelyzetekre elkülönített tartalékból a Miniszterelnöki Kabinetiroda a felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok megvalósítására.
