Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Megpecsételődni látszik az 500 eurós bankjegy sorsa, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa május 4-én csaknem biztosan úgy dönt, hogy a pénzmosás megnehezítése céljából kivonja a forgalomból a legnagyobb címletű euróbankjegyet.
Mario Draghi, az EKB elnöke többször kijelentette, hogy az 500 euróst "bűnös célokra" használják, és a bankjegy "illegális tevékenység eszköze". Az euróövezeti pénzügyminiszterek februárban világossá tették, hogy "megfelelő intézkedéseket" várnak a bankjegy ügyében.
Kérdés a bankjegy kivonásának menete. Abban a hírek szerint egyetértés van, hogy az 500 euróst az EKB időkorlát nélkül beváltja. Döntésre vár, hogy meddig bocsássák még ki ezt a címletet, és meddig legyen törvényes fizetőeszköz, amelyet mindenütt kötelesek elfogadni.
Wikipedia
Jelenleg 600 millió darab 500 eurós bankjegy van forgalomban, amelyeket kivonásuk esetén fokozatosan kisebb címletekkel kell pótolni. Egy bankjegy előállítása 8-9 centbe kerül, így az 500 eurós pótlása legjobb esetben is összesen 500 millió eurójába kerülne az euróövezet központi bankjainak.
Sokan kételkednek abban, hogy az 500 eurós eltűnése számottevően megnehezítené a bűnözők tevékenységét. A linzi egyetem árnyékgazdaság-szakértője szerint a pénzmosás többnyire fantomcégeken, "postaládacégeken" keresztül folyik.
Egész más véleményen van az Europol, az EU bűnüldöző hatósága. Néhány hónapja kiadott elemzésében hangsúlyozta, hogy a pénzmosás egyik leggyakoribb eszköze a szervezett bűnözés csaknem minden területén továbbra is a készpénz. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az 500 eurósok száma aránytalanul nagy, a forgalomban lévő készpénzállomány egyharmada, 300 milliárd euró jut erre a címletre. Ugyanakkor az 500 eurós bankjegy nem szokványos fizetőeszköz, a legtöbb polgár még nem is találkozott vele.
