Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Áprilisban a Zöldek egyik parlamenti képviselője, a zöldenergia-szakértő Julia Verlinden hivatalos adatkérések formájában egy tucat kérdést intézett arra kértek magyarázatot a kormánytól, hogy miért növekszik a "különleges kiegyenlítési rendszerbe" soroltak köre.
Vagyis, hogy igaz-e, hogy megint több német (nagyipari) vállalat mentesül az egyébként az országban minden fogyasztóra terhelt zöldenergiás felár, az ún EEG-adó (0,061 eurócent/kWh) megfizetése alól. A most közzétett válaszlevélben az Energiewendéért felelős államtitkára, Rainer Baake azt közölte, hogy a mentességet kapott vállalatok száma elérte a 2305-öt.
Tavaly még mintegy 150-nel kisebb volt ez a szám (2154), tavalyelőtt 2098, Angela Merkel hivatalba lépésekor, 2005-ben pedig még csak mindössze 500 volt a számuk. A mentességet kapók köre tehát az évek előrehaladtával folyamatosan bővül, ami még akkor is problémás Verlinden szerint, ha eközben az EEG mértéke is jelentősen csökkent. Az adó megfizetése alóli mentességet olyan cégek kaphatják meg, melyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusba kerülnek, éves szinten a fogyasztásuk legalább 1 GWh, és a besorolást végző hivatal úgy találja, hogy a felár megfizetésével előfordulhat, hogy a drága áramra hivatkozva a cégek Németországon kívülre helyezik át a termelőkapcitásukat.
A Zöldek szerint azonban ez nem a teljes igazság, több mint 100 cég például nem is éri el az előírt küszöböt, ráadásul a cégek a mentesség fejében nem érdekeltek az energiahatékonyságuk növelésében, mert ilyen regulát velük szemben nem írnak elő. De az sem vezet sok jóra, ha a felárat a növekvő mentességet elnyerők miatt a többi fogyasztóra terhelik. Verlinden szerint az egyáltalán nem jó, hogy a "nagylelkű mentesség" így megkötések és hatékonyságnövelési elvárások nélkül, éppen az energiaintenzív iparágakat segíti.
Mint azt korábban megírtuk: Németország tavaly öt magyarországnyi zöldenergiát fogyasztott, és a megújuló energiából nyert árammennyiség pedig az összfogyasztás harmadát biztosította.
A Volker Quaschning publikált adatai szerint a német megújulók 2015-ben 194 TWh mennyiséget toltak be a német villamosenergia-rendszerbe – ami az 587 TWh össznemzeti fogyasztásra vetítve több mint 32,5 százalékot jelent. A legtöbbet (77,9 TWh) a szárazföldi szélenergia-termelők érték el, a második helyre (49,9 TWh) a biomassza, a harmadikra (38,5 TWh) a napelemes termelők voltak képesek. Vízenergiából 19,5 TWh, a tengeri (offshore) óriási szélturbinákból pedig 8,1 terawatt energiát kapott a hálózat. Ez utóbbival kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy ez az érték egy évvel korábban mindössze 1,4 TWh-ig jutott el.
