Az eredeti tervek szerint jövő januárban mindössze 0,9 százalékkal növelné a kormány a nyugdíjakat, mivel a 2017-es költségvetésben azt jósolják, hogy átlagosan 0,9 százalékkal emelkednek majd az árak. Ez a becslés azonban valószínűleg nem reális, a jegybank mellett a független Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is 2,4 százalékos inflációt vár jövőre.

Ha ez valóban így lesz, akkor novemberben év elejéig visszamenőleg kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. A másfél százalékos differencia nagyon is sokat jelentene: az átlagnyugdíj most 120 ezer forint körül alakul, havonta átlagosan 1800 forint kiegészítő emelés jöhetne, ami 2017 novemberében egy összegben 20 ezer forintot jelentene.

Az Orbán-kormánynak egy másik nagy húzására is rávilágítottak a KFIB anyagát bemutató tájékoztatón. A szervezet ügyvezetője, Romhányi Balázs célzott rá, hogy a gyatra gazdasági növekedési teljesítmény miatt tekintélyes költségvetési lazítást hajt végre a kormány idén és jövőre is – olvasható a cikkben.

Pénzszórás nélkül még Orbán nagy álma, a nullás, vagyis hiány nélküli költségvetés is elérhető lenne az évtized végére. Ha viszont lazul a költségvetési fegyelem, a 2010 óta kézben tartott deficit nagyon elszalad a szakértők szerint: idén éppen csak alatta marad az EU-ban kiemelt figyelemmel kísért 3 százalékos GDP-arányos szintnek, 2017-ben pedig 3,7 százalékra ugrik fel.

Emiatt aztán megszorítást kell végrehajtania a kormánynak, de ezt csak a 2018. tavaszi parlamenti választások után lépnék meg. Az uniós miniszterek leghamarabb az érintett év májusában vagy júniusában szoríthatnák rá ugyanis a kormányt, hogy húzza meg a nadrágszíjat – jósolják az elemzők.