Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Hillary Clinton ezt az ötletet demokrata vetélytársától, a baloldali Bernie Sanderstől vette át. Az Egyesült Államokban méregdrága a felsőoktatás még az állami egyetemeken is. Egy család átlagosan 30 ezer dolláros hitelt kénytelen felvenni, ha azt akarja, hogy gyermeke egyetemet végezzen. Persze államonként igen különbözőek a tandíjak: a világ közepének nehezen nevezhető Wyomingban vagy Montanában viszonylag alacsony, de ez meg is látszik a diploma értékén. Wyomingban évente 4890 dollár a tandíj az állami egyetemeken, Montanában 6350 dollár. Új-Angliában mindez jóval drágább: Vermontban 14 990, New Hampshire-ben 15 160 dollár.
Nem csoda, ha a szegényebb családok mérlegelnek
Sok szegény fiatal a pénz miatt nem megy egyetemre. Csakhogy diploma nélkül egyre nehezebb jó állást találni az Egyesült Államokban. Így egyre nőnek a társadalmi különbségek. Ezért is javasolja Hillary Clinton, hogy a szegényebb családok gyerekei ne adósodjanak el tanulmányaik miatt. A terv nemes lélekre vall, de ha megvalósul, miből tartják fenn az állami intézményeket? Erre a kérdésre egyelőre nincs válasz. Mint ahogy arra sincs, hogy ki számít szegénynek, támogatandónak. Sokak szerint a középosztályt is segíteni kellene, mert tagjai is belerokkanhatnak az egyetemi tandíjba, különösen, ha több gyereket taníttatnak. Hillary Clinton nekik azt ígéri: elnöki periódusának második felében, 2021-ben 125 ezer dolláros éves jövedelemre emelné a szegénységi küszöböt. Számon fogják kérni rajta az ígéretet, ha nyer.
Magyar egyetemisták az USA-ban
A külföldön tanuló magyar egyetemisták számáról a legpontosabb, inkább becslésnek mondható nyilvántartást az OECD vezeti. Szerkesztőségünk korábbi cikkében 720-ra tette az USA-ban egyetemre járó magyarok számát.
