Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Jelentős lemaradásban van Magyarország mind a nyugat-európai országokhoz, mind pedig Szerbiához és Romániához képest a Duna logisztikai célú hasznosíthatósága terén – közölte a Magyar Nemzet szerint a logisztikai szolgáltatóközpontok szövetsége.
Pedig a Duna–Rajna–Majna-csatorna révén is adottak a lehetőségek ahhoz, hogy az Északi-tengertől a Fekete-tengerig lehessen hajózni.
Bíró Koppány Ajtony, a szervezet főtitkára a lapnak azt mondta, jelenleg a fő problémát az okozza, hogy a Duna felső szakaszain már megvalósult vízlépcsők alatt felgyorsul a sodrás, emiatt egyre alacsonyabb lesz a vízállás. Így viszont a Duna magyarországi szakasza hajózhatóság szempontjából egyre kiszámíthatatlanabbá válik, hiszen a gazdaságos hajózáshoz legalább két és fél méteres merülési szintre lenne szükség.
A szakember szerint megoldást jelentene, ha Budapest felett egy, a főváros alatt pedig két vízi erőművet építenének. Így a kiszámíthatóbb vízállás biztosítása mellett áramtermelésre és a folyón való közúti átkelésre is mód nyílna, a földuzzasztott víz pedig turisztikai célokra lenne alkalmas.
A kapcsolódó tárolók kiválóan használhatók az árvíz elleni védelemben, illetve a mezőgazdasági területek elsivatagosodása ellen, valamint az öntözéses növénytermesztési kultúrák elterjedésére is megoldást nyújtanak – fejtette ki a szervezet főtitkára.
