Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A BBC vasárnapi értesülése szerint "az erőteljes hangvételű" felhívást a japán külügyminisztérium küldte a minap a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalnak. Az átiratban a japán fél azt kéri, hogy a brit kormány tanúsítson "felelős magatartást" a brit EU-tagság megszüntetéséről folytatandó tárgyalásokon.
A felhívás szerint azok a japán vállalatok, amelyek Nagy-Britanniába telepítették európai központjukat, áthelyezhetik a kontinentális EU-tagállamokba ezeknek az érdekeltségeknek a vállalatigazgatási tevékenységét, ha Nagy-Britanniában a kilépés után megszűnik az uniós jogszabályok hatálya. A japán kormány "nyomatékosan kéri", hogy London legyen tekintettel a brit gazdaságban végrehajtott japán befektetésekre, és törekedjék arra, hogy e japán érdekeltségeket a lehetséges legkisebb kár érje. Tokió kéri azt is, hogy Nagy-Britannia és az EU "a lehető leghamarabb" vázolja fel a Brexit folyamatának részleteit.
AFP
A Londonnak küldött japán kormányzati felhívás részletezi is a tokiói elvárásokat. Japán mindenekelőtt azt szeretné, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti áruforgalom továbbra is mentes legyen a vámterhektől, és olyan környezetet szeretne, amelyben a szolgáltatások és a pénzügyi tranzakciók zökkenőmentesen folytatódhatnak. A japán kormány levelében megfogalmazott igények között szerepel emellett, hogy a brit gazdaságban tevékenykedő japán cégek a jövőben is toborozhassanak megfelelő szakképzettségű európai munkaerőt. Tokió mindemellett továbbra is harmonizált európai szabályozási rendszert szeretne a Nagy-Britanniában tevékenykedő japán vállalatok számára.
Mindez összességében gyakorlatilag azt jelenti, hogy a japán kormány maradéktalan hozzáférést akar a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatoknak az EU egységes belső piacához azután is, hogy Nagy-Britannia kilépett az unióból. Az Európai Bizottság többször is hangoztatott jelenlegi álláspontja az, hogy ha Nagy-Britannia továbbra is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May brit miniszterelnök azonban legutóbb épp a BBC televíziónak adott, vasárnap elhangzott nyilatkozatában jelentette ki, hogy a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta: a brit választók nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését ugyanabban a formában, ahogy az eddig történt.
Japán részről korántsem ez az első olyan felhívás, amely kérdésessé teszi a japán cégek nagy-britanniai beruházásainak jövőjét arra az esetre, ha London szakít az unióval. Abe Sindzó japán miniszterelnök, aki nem sokkal a népszavazás előtt járt Londonban, látogatását záró sajtóértekezletén kijelentette: a japán cégek jóval kevésbé tartanák vonzó befektetési helyszínnek a brit gazdaságot, ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból. Abe londoni tárgyalásai után hangsúlyozta: Nagy-Britanniában hozzávetőleg ezer japán vállalat 140 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és sokan közülük éppen azért hoztak létre brit érdekeltségeket, hogy innen elérjék az EU egységes belső piacát is.
A japán kormány már a brit EU-tagságról szóló népszavazás tervének három és fél évvel ezelőtti bejelentése után is figyelmeztetést küldött Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett akkori hivatalos levélben szintén az állt, hogy a japán cégek "újragondolhatják" brit érdekeltségeik sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem tölt be jelentős szerepet" az EU-ban. A brit gazdaságban mások mellett olyan japán óriáscégek is működtetnek jelentős gyártási és szolgáltatási központokat, mint a Hitachi, a Honda, a Nissan és a Toyota.
