Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Egyre több külföldi vásárol úgy magyar letelepedési kötvényt, hogy nem folyamodik magyarországi letelepedési engedélyért – írta a Világgazdaság.
Szeptember 18-ig 2807 külföldi kapott letelepedési engedélyt cserébe azért, mert közvetítőkön keresztül jegyzett letelepedési államkötvényt – közölte a Belügyminisztérium a VG kérdésére. De az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) szeptember 30-ig ennél másfélszer több, 4055 ilyen papírt bocsátott ki.
Az eltérés mögött az állhat a VG szerint, hogy egyre nő az a haszon, amit e speciális állampapírokon el lehet érni. A hozam ugyanis a program 2013. tavaszi indulása óta változatlan, miközben a piaci hozamok az utóbbi három és fél évben jelentősen estek, ezek következtében a letelepedési kötvények négyszer többet fizetnek a piaci átlagnál.
A többlethozam viszont az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt, egy kivételével offshore paradicsomban bejegyzett közvetítőket illeti meg. Ezek a cégek az ÁKK-nál diszkontáron (a 300 ezer eurós össznévértékű csomagot 271 ezerért) jegyzik le, ám azt nem tudni, milyen árfolyamon adják tovább ügyfeleiknek.
Kérdés, több mint ezer kötvény jegyzője miért nem folyamodott magyarországi letelepedési engedélyért, amikor odaadta a pénzét a közvetítőknek – írta a lap.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?