Már olvashatók a Díjnet honlapján az új szerződési feltételek, amelyek november 14-én lépnek életbe az ügyfelek jogairól, kötelezettségeiről és fizetnivalóiról. Ez utóbbi növekszik annak a több mint félmillió családnak, amely a Díjnet rendszerén keresztül, elektronikus számla alapján egyenlíti ki havi rezsidíjait.

Most sok kuncsaft fog meglepetten nézni

A Díjnet ugyanis úgy döntött, hogy a továbbiakban nem őrizgeti ingyen a dokumentumokat, hanem árat szab ennek a tevékenységnek. Ha valaki azt szeretné, hogy másfél év elmúltával is előkaphassa a közművállalatok, illetve szolgáltatók által kibocsátott kontót, akkor

évente 780 forint plusz áfát, vagyis nagyjából ezer forintot kell fizetnie.

Ha ezt az újabb terhet nem vállalja, és január 15-éig nem fizeti be az összeget, akkor a 18 hónapnál régebbi dokumentumai utolérhetetlenné válnak (hacsak hónapról hónapra saját maga nem tölti le a számítógépére azokat, amivel viszont épp a szolgáltatás nyújtotta kényelem vész el).

hvg.hu

A Díjnet nem semmisíti meg a számlákat, csupán fizettet értük. Ha valakinek akár évek múltán eszébe jutnak a számlái, például valahol bizonyítékként akarja felhasználni, akkor egyszeri, nettó 9 ezer forint befizetésével rábírható a Díjnet, hogy előbányássza az iratokat. Csakhogy az elmúlt években a közműszolgáltatók azzal igyekeztek rávenni a fogyasztóikat, hogy térjenek át az olcsóbb és környezetbarát elektronikus számlázásra, hogy ebből csak előnyük származik, és ez semmilyen többletköltséggel nem jár – emlékeztetett az egyik szolgáltató.

Érdeklődésünkre a Díjnet azzal magyarázta a tarifa bevezetését, hogy

mostanra már 22 milliónál is több számlát tartanak nyilván, ami meghaladta azt a határt, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen nyújthassák.

Mások ilyesmiért nem kérnek pénzt

Pedig nem mondható általánosan elterjedtnek a tarifa kivetése. Az Elmű-Émász-csoport kommunikációs igazgatója, Boross Norbert például tömören „nem”-mel válaszolt a kérdésre, hogy terveznek-e pénzt szedni az információk tárolásáért. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Telekom is.

A bankok körében sem elterjedt, hogy eleve díjat vessenek ki az elektronikus számlakivonatok őrzésére, az OTP azt a tájékoztatást adta, hogy a netbanki ügyfelek az internetes felületen 2010-ig visszamenőleg megtalálják a számlakivonatokat, és azokat ingyen letölthetik, kinyomtathatják maguknak.

Túry Gergely

A számlákat ugyanakkor a közműszolgáltatóknak is meg kell őrizniük, és szükség esetén tőlük is el lehet kérni a dokumentumot. A Főgáz például ezt meg is teszi, ám azt is hozzátette, hogy ezek számlamásolatok, amit egy jogi eljárás esetén nem tekintenek hiteles dokumentumnak.

Ha a szabályzat így marad, akkor évente akár több százmillió forint extra bevétele is lehet ebből a Díjnetnek. Pedig a tevékenység, vagyis az elektronikus számlafizetés lehetővé tétele és lebonyolítása eddig sem volt veszteséges, néhány tízmillió forint profitot minden évben fialt, a bevétel a tranzakciók után a szolgáltatók által fizetett díjból jön össze.

Biztosra mennek, mert konkurencia nincs

Ha valakinek nem tetszik az eljárás, nem nagyon ugrálhat, mert a konkurenciát kiiktatták. A Telekom-csoporthoz tartozó Távszámla idén áprilisban húzta le a rolót, ügyfeleit átirányította a Díjnethez.

A Díjnet tulajdonosai viszont örülhetnek a talált pénznek. A cég 49 százalékos, vagyis kisebbségi tulajdonosa a Magyar Posta, tehát mindebből az állam is hasznot húz, sőt, aki a számlamegőrzési díj miatt megorrolna a vállalatra, máris rohanhat a postára, hogy ott fizesse be a csekkét, amin ugyancsak a Posta nyer.

A Díjnet 51 százalékos, vagyis többségi tulajdonosa pedig egy cégen keresztül az FHB Jelzálogbank, amelyben éppen néhány napja jelentek meg új tulajdonosok. Róluk egyelőre annyit tudni, hogy a Fókusz Takarékszövetkezet és a B3 Takarék vásárolta meg a kormányfővel összekülönbözött bankár, Spéder Zoltán részvénycsomagját, és Spéder az igazgatósági tagi és elnöki pozíciójáról is lemondott.

Túry Gergely

A cégcsoport vezető testületeiben azonban még számos olyan bankár, üzletember és menedzser van, aki eddig együttműködött Spéder Zoltánnal. Egyelőre tulajdonos és egyben a legnagyobb kisebbségi tulajdonos VCP Finanz Holding Kft., amely az osztrák Heinrich Pecina – igen, akié a Népszabadságot leállító Mediaworks is – érdekeltsége, akiről a bennfentesek nem tartják kizártnak, hogy valakinek vagy valakiknek a nevében viszi a bizniszt. A cégcsoport egyik tagjában mindenesetre már megjelent a közelmúltban Orbán Viktor kormányfő földijének, Mészáros Lőrincnek az egyik állandó üzleti partnere.

A Díjnet adatkezelési szabályzatából egyébként az is kiderül, hogy az adattárolás a Díjbeszedő Informatikai Kft. szerverein történik, amely cég ugyancsak Posta-FHB tulajdonban van, fele-fele arányban. Vagyis a tárolási szolgáltatásért kifizetett pénz is ugyanebben a körben marad.

Ha pedig a Díjnet ügyfelei közül valaki igénybe veszi az úgynevezett Csekkoló szolgáltatást is, amely segít ellenőrzés alatt tartani a háztartás kiadásait, akkor éppen ahhoz a szálhoz jutunk el, ahol szeptember közepén Mészáros Lőrinc üzlettársa, Csík Zoltán megjelent. Ezt a szolgáltatást ugyanis a GS3 Service nyújtja, amely egy miskolci informatikai cég, és amelynek a fejlesztésébe egy uniós pénzből működő kockázati tőkés, a Tőkepartner Kockázati Tőkealap-kezelő szállt be.

Ennek tulajdonosa a Te-Bit Számítástechnikai Zrt., és éppen ezt a Te-Bitet fúrta ki egy FHB-közeli másik informatikai cégből, a Dom-P-ből az Easy Holding, amely részben Csík Zoltán érdekeltsége.