EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot.
A döntés hátráltathatja Theresa May kormányfő terveit, miszerint a lisszaboni szerződés EU-kilépésről szóló 50. cikkelyének aktiválásával március vége előtt egyoldalúan elindítja a Brexithez vezető folyamatot - közölte a Bloomberg.
A cikkely aktiválása így akár hónapokat is csúszhat, bár a mostani végzés ellen fellebezhet a kormány a legfelsőbb bíróságnál.
David Davis, a Brexit-tárgyalásokért felelős tárca vezetője október elején egyértelmű utalást tett arra, hogy a kormány több parlamenti képviselő követelése ellenére sem terjeszti a parlament elé szavazásra a kilépési folyamat elkezdését.
Akkor azt mondta, a kabinet nem fogja megengedni, hogy bárki kísérletet tegyen a kilépés késleltetésére vagy a népszavazás eredményének megkérdőjelezésére.
A miniszter akkor azt is közölte, egyetlen szavazás lesz, mégpedig arról a törvénytervezetről, amely a brit EU-tagságot rögzítő jogszabály visszavonásáról rendelkezik majd.
Davis felszólalása előtt az alsóházi képviselők egy csoportja - köztük a kormányzó Konzervatív Párt több tagja is - levélben követelte John Bercow alsóházi elnöktől, hogy a ház is szavazhasson.
A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy a cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik.
Ezt az álláspontot többen is megtámadták, mert szerintük az ország EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni.
A londoni felsőbíróság ezekről az egyesítve benyújtott keresetekről hozott most döntést.
