Ajándéklink létrehozása

Boldogok, kik nem látják, mennyit lopnak tőlük

Borzasztó a magyar korrupciós helyzet, de már nem is hiszünk abban, hogy tehetünk ellene: öt magyarból négy nem menne el tanúskodni sem.

  • Sztojcsev Iván

Hét magyarból mindössze egy gondolja úgy, hogy sikerrel harcolhat egy állampolgár a korrupció ellen. A Transparency International ma kiadott Globális Korrupciós Barométerében sorjáznak az olyan számok, amelyeket olvasva foghatjuk a fejünket, mennyire rémes a magyar helyzet. Kiderül például az is, hogy öt magyarból négy nem lenne hajlandó tanúskodni bíróságon korrupciós ügyben, minden negyedik magyar fél a bejelentések következményeitől, abban pedig csupán 7 százalékuk hisz, hogy az lenne a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze, ha bejelentenék, amint gyanús ügyet látnak. Ez utóbbi szám a legrosszabb az egész EU-ban, de még az oroszok is jobban hisznek nálunk abban, hogy van esély a korrupció ellen harcolni.

Legalább az ukránoknál jobban állunk

A kutatók összesen 42 európai és közép-ázsiai ország lakóinak tették fel ugyanazokat a kérdéseket, nemzetközi összevetésben pedig még annál is lesújtóbbnak láthatjuk a helyzetünket, mint ha csak önmagukban néznénk a magyar számokat. A magyar háztartások 22 százaléka vallotta be, hogy az elmúlt egy évben fizetett kenőpénzt (ebbe beleértik az orvosnak adott hálapénzt is) – tőlünk nyugatabbra a második legrosszabb érték Szlovéniáé, 12 százalékkal. A mi értékünk az EU néhány rosszabb helyzetű keleti országáéval és a Balkánnal hasonlítható össze, szerencsére azért Közép-Ázsiánál sokkal jobban állunk.

Arról, hogy a helyiek hogyan érzékelik a korrupciós veszélyt, minden országban öt kérdést tettek fel. Magyarország megmenekült attól, hogy mind az ötben a legrosszabbnak tűnjön a helyzet, de csakis azért, mert az öt pontból egyben – mennyire érzik azt az emberek, hogy a korrupció az ország legnagyobb problémái közt van – nem a legrémesebb, hanem csak közepesen rossz helyzetet mértek. A többi négyben (hogyan küzd a kormány a korrupció ellen; mennyire korruptak a képviselők; hányan fizettek kenőpénzt; társadalmilag elfogadott-e a korrupció bejelentése) a lehető legrosszabb a magyar mutató. A régió keleti feléből így sem nagyon lógunk ki: szintén ötből négy borzalmas és egy közepesen rossz választ adtak a szlovákok, a horvátok, a bolgárok és a románok. És mielőtt megnyugodnánk: a kirgizek és a kazahok is. Azért így is van, ahol még a mienknél is rosszabbnak érzik a helyzetet, például Oroszországban, Szerbiában vagy Ukrajnában – de arra azért túl büszkének nem kell lennünk, hogy őket megelőzzük.

Kevés helyen érzik úgy az emberek, hogy aki korrupt, az megbűnhődik.
Kevés helyen érzik úgy az emberek, hogy aki korrupt, az megbűnhődik.
AFP / DPA / Romain Fellens

A kazahok például roppant elégedettek

Nem meglepő, hogy Európában a legjobban a németek érzik magukat, ők minden pontban a legkisebb korrupciós kockázatot látják. Őket a svédek és a svájciak követik: ott majdnem mindent tökéletesnek éreznek, de Svédországban a kormány korrupció elleni harcánál, Svájcban pedig az emberek elkötelezettségénél látnak hibákat.

A legboldogabb országok listáján megjelenik egy egészen érdekes kör is: ahol valószínűleg azért nem tartanak a korrupciótól igazán, mert nem látják. Arra a kérdésre például, hogy a korrupció az ország legnagyobb bajai közt van-e, csak öt államban adták a legoptimistább választ, Németország, Svájc és Svédország mellett Grúziában és Fehéroroszországban. Az azeriek és a törökök sem látják annyira súlyos bajnak a korrupciót, a grúzok boldogabbak, mint a franciák vagy a britek, a kazahoknak pedig meggyőződésük, hogy a kormányuk nem is harcol rosszul a kenőpénzek ellen – ami leginkább azt mutatja, hogy a politikusoknak igenis kifizetődő üzlet beszántani a szabad sajtót.

Hozzászólások