Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
365,4 milliárd forintot fordít a kormány a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban a balatoni fejlesztésekre magyar és uniós forrásokból - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában közölt, karácsony utáni kormányhatározatból.
A kormány tavaly bejelentett, majd idén tavasszal visszavont balatoni határozata után a mostani döntés a korábbinál 15-20 százalékkal nagyobb összeget szán a balatoni fejlesztésekre.
A támogatott stratégiai célok a turisztikai fejlesztések, gazdaság és innováció, egészséges Balaton-termékek, vízminőség, biztonság, közlekedési infrastruktúra, területfejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés, a közúti, vízi, légi közlekedési infrastruktúra és járműpark fejlesztése, továbbá a turisztikai szolgáltatások fejlesztése.
A konkrétan megnevezett fejlesztési célok közül 42-t - mintegy 263,7 milliárd forintos támogatási kerettel - uniós, további 14-et - 101,7 milliárd forintos támogatási kerettel - magyar forrásból terveznek megvalósítani.
A kormányhatározatban újdonság a visszavont határozathoz képest, hogy a végrehajtásban kiemelt szerepet szánnak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és kiemelt figyelmet szentelnek a Balatoni Hajózási Zrt., valamint a Hévízi Tófürdő működésének átvizsgálására, továbbá a sármelléki repülőtér forgalomnövekedésének ösztönzésére.
A korábbiaktól eltérően nem uniós, hanem magyar forrásból valósulhatnak meg a vízgazdálkodási fejlesztések, amire immár 35 helyett 41 milliárd forintot szánnak, és jóval több forrás jut a közlekedésfejlesztésre.
Bekerült a fejlesztési célok közé 17 milliárd forintos támogatási kerettel egy balatoni témapark létrehozásnak terve is.
A kormányhatározat értelmében az év végéig létre kell hozni egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságot az említett fejlesztési feladatok szakmai koordinációjára, amelyben a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben kijelölt személy gyakorolja.
A kormányhatározat számol azzal az eshetőséggel is, ha meghiúsul a tervezett fejlesztések uniós támogatása. Több érintett tárcának és a Miniszterelnökségnek is előterjesztést kell készítenie - szintén jövő év közepéig -, miként lehet biztosítani a finanszírozást ebben az esetben.
Négy turisztikai célpontot kiemelt a kormány
Nyugat-Magyarországtól Kelet-Magyarországig négy célpontot ezentúl kiemelt jelentőségűként kezelnek: jövőre komplex, egységes szállodafejlesztések kezdődnek.
