Szobákra mennek – megszelídítenék az Airbnb-t

Újabb ágazati különadó vagy a bürokrácia egyszerűsítése? Egyelőre nem tudni, a kettő közül melyikként fogható fel, amit a kormány kitalált az Airbnb nevű netes lakáskiadó-bizniszre. A sajtóban megszellőztetett javaslat szerint a jövő évtől minden négyzetméter után évi 1500 forint átalányadót kellene leróniuk azoknak, akik a lakásukat turistáknak adják kölcsön – függetlenül a bevétel nagyságától. A sarc a kínálat többségét kitevő kisebb lakások esetében kevesebb évi 100 ezer forintnál. Nagyobb érvágás lesz az üzletszerűen éjszakáztatóknak, ha bevezetik, hogy egy személy legfeljebb három lakást adhat ki. Igaz, azt valószínűleg semmi nem tiltja majd, hogy az egyes ingatlanok a család más-más tagjainak a nevére kerüljenek.

A 2008-ban San Franciscóból indult közösségi szálláshely-szolgáltatás lényege, hogy összehozza a szobákat vagy lakásokat kínáló ingatlantulajdonosokat és a hagyományos szállodáknál olcsóbb és otthonosabb ellátásra vágyó utazókat. A speciális adóztatás mostani felvetése kivételesen nem magyar találmány. Az európai szállodaszövetség, a Hotrec régóta szorgalmazza a szabályozást, miután a hoteligazgatók – ha nem is a blokádozó magyar taxisok sajátos stílusában – fellázadtak a vendégeiket elcsábító házigazdák ellen. Elsőként Spanyolországban, négy-öt évvel ezelőtt, még a válság terheit nyögvén kezdtek morgolódni a szállodások amiatt, hogy a konferenciákra érkezők közül mind többen a magánlakásokat választották. Az Airbnb népszerűségét elsősorban a kedvezőbb árai magyarázzák: a kurrens nyugat-európai fővárosokban, például Barcelonában, Berlinben vagy akár Londonban kétszer-háromszor, sőt esetenként négyszer olcsóbban lehet egy egész lakást bérelni, mint egy hasonló színvonalú szállodában megszállni. Emellett másfajta élmény egy külföldi városban úgy élni, akár csak pár napig, mint a helyiek – indokolják a választást az Airbnb-hívők, akik nyilvánvalóan nem a luxusszállodák potenciális vendégeinek köréből, hanem inkább a középkategóriás szállásokat választók közül kerülnek ki.

Stiller Ákos

„Nem megfojtani akarjuk a magánszállás-kiadókat, hiszen nekik köszönhetően olyan turisták is jönnek Magyarországra, akik amúgy nem engedhetnék meg maguknak az utazást. Ezzel pedig extra bevételt hoznak például a hazai fürdőknek és éttermeknek is” – mutat rá Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki szerint azonban a kormánynak egyenlő vagy kiegyensúlyozott versenyfeltételeket kellene teremtenie a szállodák és a magánszállások számára. „Egész lakóházak is funkcionálnak szállodaként, mégsem vonatkoznak rájuk azok a szabályok, amelyek a hagyományos hotelekre” – teszi hozzá. A szállodások valamelyest joggal irigykednek. Míg egy hotelüzemeltető cég többtucatféle közterhet ró le, továbbá számos szabványnak, rendeletnek kell megfelelnie, a schengeni szigorú vendégnyilvántartástól és a higiéniai követelményektől az építési és tűzvédelmi előírásokon át az online pénztárgép működtetéséig, addig a magánlakásokat kiadók ma is viszonylag alacsony terhekkel ússzák meg az üzletelést.

A magyar házigazdák nagy része – becslések szerint legalább a fele – ennek ellenére sem idegenforgalmi, sem pedig jövedelemadót nem fizet az éjszakáztatás után. Tény, hogy az ügyintézés viszonylag macerás: az önkormányzati regisztráció után adószámot kell kérnie a lakástulajdonosnak, és ha csak egy lakása van, akkor szobánként negyedévente 8 ezer forint szja-t, valamint 1600 forint egészségügyi hozzájárulást kell lerónia. Ehhez jön még a 4 százalékos, illetve személyenként és éjszakánként 300 forintos idegenforgalmi adó, valamint a kerületenként eltérő mértékű építményadó – az V. kerületben például évi 60 ezer forint.

Aki viszont több lakással üzletel, az ma nem választhatja az átalányadózást, vagyis a jövedelme után 16 százalékos szja-t és 27 százalékos ehót kell fizetnie – ez tisztességes bevallás esetén több százezer forintot vihet el. Számára tehát mindenképpen kedvezőbb lesz a most kitalált átalányadó, ami két 50 négyzetméteres lakás esetében is csak évi 150 ezer forintos kiadást jelent – ha a jövő évi költségvetésbe valóban beépítik a Szatmári Kristóf vezette fideszes munkacsoport javaslatát. Ami már csak azért is jól jöhet a kormánynak, mert éppen központosítani készül mindenféle turisztikai bevételt. Így pedig az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adó is a központi kasszába csorogna be.

„A holtszezonban éjszakánként 9 ezer, nyáron viszont bőven 10 ezer forint feletti összegért tudjuk kiadni a lakásunkat, s legalább havi 20 napon át mindig van benne valaki, vagyis fél hónap alatt visszajönnek a közterhek” – meséli egy igencsak kelendő helyen, a Városház utcában „airbnb-ző” házaspár. Eddig csak jó tapasztalatuk volt, igaz, a 40 négyzetméteres lakást inkább párok vagy kisebb családok bérlik ki, mintsem bulizó fiatalok. A legnagyobb foglaltság a Sziget Fesztivál idején tapasztalható Budapesten: ilyenkor a nem központi fekvésük miatt máskor kiadhatatlan óbudai panelházak is megtelnek külföldiekkel, és a lakástulajdonosok jellemzően a barátokhoz költöznek, hogy egy hét alatt néhány százezerért kiadhassák az otthonukat – persze, erre a kis időre különösen jellemző módon, feketén.

Mára annyira sokan szálltak be a bizniszbe, hogy az utóbbi egy-két évben a tulajdonosok 10–20 százalékkal csökkenteni kényszerültek a szobaárakat. A legfrissebb becslések szerint a 10 ezerhez közelít a magyarországi Airbnb-lakások száma, s ezek több mint fele Budapesten érhető el. Az V., a VI. és a bulinegyeddé fejlődött VII. kerületben manapság szinte lehetetlen eladó lakást találni, mind felvásárolták őket, tisztességes albérlet pedig végképp nincsen.

Kérdés, hogy az egyszerűsítés miatt többen szánják-e rá magukat az adófizetésre. Niklai mindenesetre úgy gondolja: azzal, hogy mindenkinek regisztrálnia kell lakáskiadó tevékenységét, ellenőrizhetőbbekké válnak az airbnb-zők. „Egy szállodában könnyen panaszkodhat a vendég, ha valamivel elégedetlen, sőt a fogyasztóvédelemhez is fordulhat. Magánszállásokon ezt nehezebb megtenni, ha például nincs kitakarítva a lakás, amelyet a neten kiválasztott” – érvel a szorosabb szabályozás mellett a szakember.

Pedig az Airbnb központja igenis szigorú a rendszerhez csatlakozó szálláskiadókkal: bár a vendég számlájáról már a foglaláskor levonja a pénzt, azt csak a szállás elfoglalása utáni napon utalja át a házigazdának. Ezért hívják fel a honlapon a turisták figyelmét arra, hogy ha valamivel elégedetlenek, azt lehetőleg a megérkezés után 24 órán belül jelezzék a cégnek, amely így pénzmegvonással büntetheti a nem korrekt szállásadót, a vendégek pedig általában kuponnal vigasztalódhatnak.