Álmokfutás: Balatonkenese felvette a harcot Matolcsyfalvával

Hiába van gyönyörű partja, a Balaton közelében nem lehet korzózni, mert erre alkalmas sétány – a magántelkek és a strand miatt – csak a víztől távolabb, a meredek partfal tetején található. Erre a régóta fennálló problémára is megoldást jelenthet a balatonakarattyai önkormányzat szerint, ha egy sikló – más megközelítésben kabinos felvonó – épülne, amely a gyönyörű panorámájú Kisfaludy sétányhoz repítené a turistákat. „A sikló tervezett területe a korábbi jelentős felszínmozgást mutató teljes magaspartot érinti” – áll a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökgeológiai jelentésében, amely ennek ellenére támogathatónak nevezi a tervet, abban az esetben, ha részletes mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok is készülnek, és a területet ellátják állandó mozgásmérő hálózattal is.

A sikló csak egy a település nagyszabású, s korántsem ennyire távlati fejlesztési tervei közül. A 2014 ősze óta Matolcsy Gyöngyi (az MNB-elnök felesége) polgármester által vezetett Balatonakarattya épülésén-szépülésén éppen az a bennfentes cég, a Szemerey-hátterű Raw Development Kft. bábáskodik, amely a jegybanki alapítványok milliárdos beruházásait is irányítja. A budapesti cég a Tájoló-Terv Kft.-vel közösen tette ugyanis a legkedvezőbb, 2,2 millió forintos ajánlatot Balatonakarattya „településrendezési eszközei módosításának” megtervezésére.

Sétány a meredek partfal tetején Balatonakarattyán. Siklótervek

Juhász István

Az biztos, hogy mernek nagyot álmodni Balatonakarattyán: csak az idei évre összesen 1,9 milliárd forintnyi fejlesztést határoztak el a Balatonkenesétől alig két éve elvált településen. Nyilván nem függetlenül attól, hogy manapság sokak által irigyelt kapcsolatokkal bír az önállóvá vált település első megválasztott polgármestere. A budapesti lakos Matolcsy Gyöngyi munkálkodása máris szembetűnő. Évtizedek óta tavaly először borult virágba például a Bercsényi strand addig igencsak lepusztult bejárata, és a polgárőrök is új Ford Rangerrel vigyázzák a rendet egy-egy fullasztó nyári hétvégén.

Balatonakarattya településfejlesztésének 2015–2020-ra szóló fő gazdasági elveit egy januári testületi ülésen tette közzé a polgármester: „A településfejlesztés pénzügyi forrásait alapvetően a vissza nem térítendő pályázatokkal tervezzük megoldani.” A részletes fejlesztési tervek „a pályázati lehetőségekhez igazítva dolgozandók ki”. Az alig 900 lakosú – de az üdülők révén 2600 ingatlannal bíró – település idei költségvetése szerint 346 millió forintból gazdálkodik. A 2016-os közbeszerzési terve azonban ennél jóval nagyobb szabású: 140 millió forintból újítják meg a helyi közvilágítást, 150 millióból építenek kerékpárutakat, 200 millióból pedig új esővíz-elvezető csatornákat. Az óvoda bővítésére és egy kisbusz beszerzésére 25 millió forinttal számolnak, míg a termelői piac kialakítására 100 millió forint jutna, bölcsődére pedig ennek a duplája. A Bercsényi strand helyén kialakítandó új turisztikai komplexumra és egy ipari parkra is költenének 500-500 millió forintot, de 60 milliót fordítanának fogorvosi rendelőre, 50 milliót pedig egy új faluközpontra. Az MLSZ Országos Pályaépítő programja is elérte már a legifjabb balatoni települést: bár hivatalosan még nem adták át, a helyiek már birtokba vették a 40 x 20 méteres, műfüves focipályát.

A füredi Matolcsy

Gazdasági épületként szerepelteti referenciamunkái között a Raw Development Kft. azt a házat, amit az alig 30 éves Matolcsy Ádám építtet Balatonfüreden. A Népszabadság adta hírül, hogy a jegybankelnök fia 2013-ban vásárolta meg a Tamás-hegyen fekvő 3200 négyzetméteres telket, amelyen akkor több mint 700 négyzetméter telepített szőlőt tartottak nyilván, pazar, Balatonfüredre és a Tihanyi-félszigetre nyíló kilátással. A cég közlése szerint 40 millió forintos beruházásból megépülő házat három oldalról, a földtől a tetőig üvegfal borítja majd. A Népszabadság úgy tudja, a Raw Development újította fel ötvenmillió forintos keretből azt a kétszázmillió forintos budapesti loftlakást is, amit Szemerey Tamás vásárolt, de átengedte a használatát Matolcsy Ádámnak. Vörös Szilárd

A tervek különösen annak fényében tűnnek igen ambiciózusnak, hogy Balatonakarattyának jelen pillanatban gyakorlatilag nincs vagyona. A 3550 fős Balatonkenese akarattyai városrészén 2012-ben helyi népszavazáson döntöttek az elszakadásról; hivatalosan a 2014-es önkormányzati választásokkal vált önálló községgé Akarattya. A népszavazással eldőlt a két település belső határa is, a vagyonelemek megosztásáról azonban azóta sem tudtak dűlőre jutni. A különvált település így egyelőre semmit sem kapott a közös vagyonból. A békés megegyezésre vajmi kevés az esély, mert miközben az erre kijelölt bizottságok legalább a törzsvagyonról éppen megegyezni készültek – vagyis az önkormányzat területén lévő és a kötelező feladatai ellátásához szükséges utak, parkok, ingatlanok átadásáról –, Balatonkenese beperelte Akarattyát.

Nem ez volt az első kellemetlen meglepetés a különvált felek életében. „Tavaly augusztusra már összeállt egy megállapodás, amire kezet is fogtunk Tömör István polgármesterrel. Ám ezt néhány nappal később 7:0 arányban, vagyis a polgármesterrel együtt szavazta le a kenesei képviselő-testület” – idézte fel a történteket a HVG-nek az elszakadásban is aktívan részt vevő Imrédy Szabolcs akarattyai képviselő, a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke. Ezek után már csak a Balatonakarattya területén lévő törzsvagyon átadásáról tárgyaltak, ám a kenesei képviselők 6:1 arányban ennek átadását is megtagadták. „Így az utakat mi tartjuk fenn, de az állami normatívát Kenese kapja” – érzékeltette a sajátos helyzetet Imrédy.

A vita alapján úgy tűnik, mintha utólag kaptak volna észbe a kenesei képviselők, akik bár annak idején megtehették volna, az Akarattya önállóvá válásáról szóló határozatot nem támadták meg, ám annál keményebbnek mutatkoznak most, a válás utáni vagyonmegosztáskor. Tömör Istvánnak, Kenese fideszes polgármesterének (aki a HVG-nek most nem kívánt nyilatkozni) korábbi közlése alapján az utolsó csepp az lehetett a pohárban, amikor az országos sajtóból megtudták, hogy a jegybank Pallas Athéné alapítványa tavaly novemberben megvett egy hathektáros vízparti üdülőt a MÁV-tól, ahol a már meglévő épületek helyén 200 fős ifjúsági szállást és szállodát építene. A most pénzt nem termelő, ám mindenképpen ígéretes jövő előtt álló üdülő földrajzilag Akarattya településrészén áll, s míg eddig csak vitte a pénzt, a jövőben a kivált település adóbevételét növelné. Kenesén amúgy is úgy látják, hogy a  szomszéd „mindent át akar venni”, soha semmi nem elég számára – panaszolta a Magyar Nemzetben a fideszes városvezető. Hozzátette: Balatonakarattyára 850 lakos van bejelentve, vagyis a két évvel ezelőtti teljes település negyede, ehhez képest a terület 43 százalékára tartanak igényt. „Valóban mindent akarunk, ami a mi területünkön van, de ezért hajlandók vagyunk fizetni is” – magyarázta a HVG-nek Imrédy. Hozzátette: azt szeretnék, ha felértékelnék a vagyont, és ez alapján számolnának el.

Addig, amíg a politikai játszmákkal terhelt és érzelmileg is túlfűtött vita le nem zárul, abszurd esetben tetszhalott állapotba kerülhet még Akarattya is. Mivel – megegyezés hiányában – ingatlan-nyilvántartási értelemben Balatonakarattya nem létezik, bár hatósági jogköre van (így adót beszedni is tud), pályázni csak akkor tud fejlesztési forrásokra, ha ahhoz beszerzi a terület tulajdonosának, jelen esetben a most igencsak sértett Balatonkenesének a hozzájárulását is, ami persze fordítva is igaz.