Digitális életünk unalmas bútora vagy kreativitásunk kézhez álló eszköze? A csaknem négy évtizede született személyi számítógép (pc) jövőjével kapcsolatban a gyártóknak és a felhasználóknak erre a kérdésre kell választ adniuk, amivel a piacot, illetve az árkategóriát is meghatározzák. A hétköznapi számítógép népszerűsége már nem a régi. A Gartner piaci elemző cég adatai szerint a harmadik negyedévben világszerte 68,9 millió pc-t adtak el, amibe beletartoznak az asztali és hordozható számítógépek, de nincsenek benne a Google által kifejlesztett, Linux-alapú Chrome operációs rendszert használó Chromebookok, valamint az Apple iPad tabletjei. Ez éves szinten 5,7 százalékos csökkenés, és az eladások már az egymást követő nyolcadik negyedévben zsugorodtak, amire még nem volt példa a pc történetében.
A fejlett ipari országokban a piac telítődött, s ha nem lennének a céges vásárlások, a lejtő még meredekebb volna. A feljövőben lévő régiókban pedig a pc helyett a piacra újonnan belépők mind gyakrabban vesznek okostelefont és táblagépet. Ráadásul a világ minden részén kitolódott a számítógépek lecserélésének ideje, mert a hardver egyre hosszabb ideig felel meg a felhasználóknak, akiknek nincs szükségük feltétlenül erősebb processzorú, nagyobb háttértárú eszközökre. A fejlett régiókban korábban átlagosan háromévenként váltottak új pc-re, ma már inkább csak ötévente. Végbement a piaci koncentráció is. Bár még mindig jelentős számban kelnek el márkanév nélküli személyi számítógépek, a hat legnagyobb értékesítő – a kínai Lenovo, az amerikai HP Inc., Dell és Apple, valamint a tajvani Asus és Acer – a harmadik negyedévben együttesen az eladások 78 százalékát uralta, ami történelmi rekord.
Microsoft-bemutatón. Virtuális valóságok
AFP / Don Emmert
A személyi számítógépek operációs rendszerének terén 90 százalék fölötti részesedéssel bíró amerikai Microsoft azt remélte, teljesen áttervezett Windows 10 operációs rendszere révén fellendülhetnek a pc-eladások, ám ez nem vált be. Részben azért, mert takarékos hardverigénye miatt a Windows 10 sok régebbi gépen is futtatható, az operációs rendszer terjedését pedig azonnal lefékezte, hogy a Microsoft csak egy évig, idén júliusig tette ingyen elérhetővé a szoftvert. Ezzel átmenetileg a Google és az Apple példáját követte, amelyek ingyen adják a Chrome, illetve a macOS operációs rendszerüket, helyette az ahhoz kapcsolódó alkalmazásokon, illetve felhasználói programokon keresnek.
Az igazi pénz azokban a személyi számítógépekben van, amelyek a kreativitást, illetve a többcélú használhatóságot szolgálják. Az IDC iparági elemző cég előrejelzése szerint az úgynevezett hibrid készülékekből – amelyekben a képernyő tabletként leválasztható a billentyűzetről, míg azzal együtt laptopként használható – a tavalyi 16,6 millió után 2020-ban már 63,8 millió találhat gazdára. Ezen a téren elemzők a Microsoft előretörését jósolják. Részben azért, mert a macOS operációs rendszerrel szemben a Windows 10 már fel van készítve az érintőképernyő használatára. Az utóbbit tudó iOS operációs rendszert futtató iPad Pro viszont – amit az Apple kimondottan laptophelyettesítőként pozicionált – hiába kap billentyűzetet, hiányoznak róla azok a pc-használók által kedvelt csatlakozók, amelyek a windowsos „kettő az egyben” készülékeken megtalálhatóak.
A kreativitás jelszavával főleg a szupervékony prémium laptopok kelnek el. A kategória úttörője az Apple volt, de egyre többen követik a példáját. Legutóbb a világelső pozíciójának visszaszerzésén munkálkodó HP szállt be a vékonysági versenybe, amikor kijött Spectre laptopjával, majd az asztali gépeknél is elérkezett a dizájnváltás a – formavilágában az Apple Mac Minijét idéző – modulrendszerű HP Elite Slice révén. Az Apple laptopjaira is ráfért a frissítés, amit október végén a MacBook-család megújított verziói képviseltek. Az igazi újdonság a képernyőn futó szoftverekhez igazodó segédleteket megjelenítő, a funkciógombokat helyettesítő, érintős technológiával felszerelt csík, a touch bar. Az Apple ezzel a laptopjai átlagos árát 1266-ról 1613 dollárra emelte, ami mintegy 80 százalékkal múlja felül a piacon jelen lévő, hétköznapi használatra szánt egyéb modellekét. A prémium laptopoknak magas a profittartalmuk, és noha az Apple pc-piaci részesedése csökkent, a MacBookból, illetve az asztali iMacből és Mac Miniből a szeptemberben zárult 2016-os pénzügyi évben így is 22,6 milliárd dollárért értékesített. Ez ugyan eltörpül az Apple meghatározó terméke, az iPhone okostelefon 136,7 milliárd dolláros forgalma mellett, ám a Mac-üzletág a Forbes gazdasági magazin 500 amerikai vállalatot rangsoroló listáján a 123. helyen lenne, megelőzve például a világszerte csaknem 24 ezer egységet működtető Starbucks kávézóláncot.
hvg
Az igazi újdonságot a pc-piacon a karácsonyi szezon előtt egy váratlan szereplő hozta: a Microsoft, amely elkészítette története első asztali számítógépét. A redmondi szoftveróriás – ha a más piacon szereplő Xbox videojáték-konzolt nem számítjuk – 2012-ben kezdett hardvergyártásba. A kiegészítő billentyűzettel kínált Surface táblagép különböző verziói mellett megjelent a Surface Book „kettő az egyben” eszköz, majd most a Surface Studio. Az utóbbi 28 hüvelyk átmérőjű érintőképernyője a hardver többi elemét tartalmazó talpról lehajtható, és digitális rajztáblaként használható. Az érintőtoll mellett újszerű kiegészítő a régi hangerőszabályzó tekerőgombjára hajazó, külön megvásárolható Surface Dial, ami a képernyőre, illetve a gép mellé helyezve is képes az éppen futó programok eszközeként működni. A Microsoftnak Steve Ballmer nem túl dicsőséges távozása után új irányt szabó Satya Nardella vezérigazgató úgy véli, míg a pc elmúlt évtizede a tartalomfogyasztásról szólt, a következő korszakot a kreativitás kibontakoztatása jelenti majd, amiben fontos szerepe lehet a 3 ezer dollárért kapható Surface Studiónak, illetve követőinek.
A kreativitás jegyében a Windows 10 operációs rendszert a jövő év elejére ígért Creators Update révén felkészítik a háromdimenziós tervezésre, illetve a virtuális valóságra (VR) is. A HP, a Dell, a Lenovo és az Asus is a Windowszal együttműködő VR headsettel tervez előállni 2017-ben, 299 dolláros kezdőáron. A Microsoft – amelynek részvényárfolyama október végén, 17 év után döntötte meg az internetláz tetőfokán, 1999 végén elért rekordot – a saját számítógépekkel és a Windows 10, illetve felhasználói programjai rájuk hangolásával, ha jócskán megkésve is, de az Apple receptjét követi. Vagyis azt, hogy a hardvert és a szoftvert egy kézben tartva igyekszik magához kötni a felhasználókat.
Az Apple már a laptop és az asztali számítógép, a tablet, valamint az okostelefon új irányt jelentő együttműködésének és átjárhatóságának kiépítésénél tart. Ehhez a Microsoftnak az okostelefon hiányzik, mert a Nokia készülékgyártó felvásárlása látványos és költséges kudarcnak bizonyult. Ezért saját verziójának elhanyagolható részesedése miatt a pénzbánya Office irodai csomagot és egyéb programjait az okostelefonok piacát uraló iOS és a Google által kifejlesztett Android operációs rendszerekhez igazítja. A remények szerint ma még külön piacot jelentő pc, táblagép és okostelefon összehangolása felé elindulhat a Google is. Az első lépéseket a Pixel C tablet és a Pixel okostelefon jelentheti, ám az olcsó kategóriában kínált Chromebook laptopokon még van mit fejleszteni, ahogy a Chrome és Android operációs rendszerek együttműködésén is.
