Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az NMHH 34 tévécsatorna első alkalommal közzétett reklámjait elemezte. A műsorkínálatban 2645 új reklámszpot jelent meg tavaly az első félévben, amelyek összesen 1 millió 214 ezer alkalommal kerültek a képernyőre.
Jelentősen, 58 353-ról 69 725-re nőtt az egy csatornára jutó összes reklám száma 2015 azonos időszakához képest, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29 336-ról 35 705-re emelkedett. Az egy tévére jutó új reklámok száma azonban csökkent az egy évvel korábbihoz képest, 91-ről 78-ra.
A félév legerősebb hónapjának a március számított, ahogy 2015 első felében is. A hétfői napokon tették közzé a legtöbb új hirdetést, ennek aránya a hét többi napjához képest 39,1 százalék. A hirdetők továbbra is előnyben részesítették a hónapok első napjait, az összes új reklámfilm 15 százalékát ilyenkor szerkesztették adásba. Egy átlagos hirdetés 24,2 másodpercet tett ki, míg 2015 első félévében 24 másodperc volt.
A szektorok szerinti megoszlásban a kereskedelem és a szabadidő dominanciája továbbra is fennáll, 29,9 és 14,3 százalékkal. Folytatódik a gyógyhatású készítmények részesedésének lassú emelkedése is, a 2014 első felében 8,3, 2015-ben ugyanebben az időszakban 9,9, 2016-ban pedig 10,9 százalék volt ez az arány.
Élelmiszerek 9,5, szolgáltatások 4,9, szépségápolási cikkek pedig 6 százalékban jelentek meg az új reklámokban.
A hazai származású termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő reklámok ugyanakkor rendkívül alacsony arányban, 3,8 százalékban képviseltették magukat – közölte az NMHH.
A hirdetések túlnyomó többsége továbbra is a nőket szólította meg, 78,2 százalékos arányban. Az ide sorolható hirdetések csaknem fele, 47 százaléka a szépségápolási szektorhoz kötődött, de a férfiaknak szóló reklámok között is ez a kategória fordult elő a legmagasabb arányban, 29 százalékban.
Jelentősen, 30,9-ről 39,1 százalékra nőtt az élő szereplős hirdetések aránya, az önálló animációt alkalmazó reklámoké viszont 14,6-ról 10 százalékra csökkent.
A szolgáltatók termékmegjelenítési gyakorlatát az országos kereskedelmi televíziók, azaz az RTL Klub és a TV2 műsoraiban vizsgálta a hatóság.
A tévénézőt a műsorszámok elején és végén tájékoztatni kell a műsorban szereplő kereskedelmi üzenetről. Az adatok alapján 3462 adásból 3100 esetben hívták fel a tévénézők figyelmét a termékmegjelenítésre, holott az csak 2163 műsorban fordult elő, vagyis a készítők sok esetben túlbiztosították magukat.
A hatóság munkatársai összesen 10 987 termékmegjelenést azonosítottak a félévben, az RTL Klubnál 6378-at, a TV2-nél pedig 4609-et. Napi szinten szombatonként szerepelt a legtöbb, 2199 termékmegjelenítés, a leggyengébb napnak pedig a péntek bizonyult, 1356 esettel.
Műfaj szerinti bontásban vizsgálva a különböző tematikus magazinműsorokban fordult elő legnagyobb arányban, 62 százalékban termékmegjelenítés, a napi műsorokban és realitykben együttesen csupán 3,5 százalékos volt az ilyen típusú reklámok aránya.
A legtöbb kereskedelmi üzenetet feliratos formában jelenítették meg a műsorok, ez 1998 esetben, 18 százalékban fordult elő, de jelentős számban, 914 esetben, 8 százalékban voltak verbális megjelenítések is. A szereplők ruháján 854 esetben, 7,7 százalékban volt beazonosítható a márkanév, különböző termékek csomagolásán pedig 811 alkalommal, 7 százalékban.
Összesen 5093-szor fordult elő olyan termékmegjelenítés, amely a műsor története, cselekménye szempontjából nem volt lényeges. Tényleges, dramaturgiai szempontból is fontos termékmegjelenítést 54 százalékkal, 5894 alkalommal regisztráltak az NMHH közleménye szerint.
