„Van hatékonyabb módja is a közbiztonság megőrzésének, mint egy olyan intézkedés, amely jelentős károkat okoz az ország megítélésének és értékeinek.” A Microsoft szóvivője kelt ki így Donald Trump pénteken aláírt rendelete ellen, amely 90 napra megtiltja a belépést hét, jórészt muszlim ország lakói számára. Nem ez volt az egyetlen kemény bírálat a nyugati partról: az intézkedés az egész világon felzúdulást okozott, a leghangosabban mégis a technológiai cégek tiltakoztak miatta.

Donald Trump ellen fordult még kedvenc médiuma, a Twitter is. Le nem tiltották ugyana @POTUS fiókot, ahogyan azt dühös felhasználók elvárták volna, ám a cég első embere, Jack Dorsey kemény hangnemben kelt ki a rendelet ellen. Egy tweetben arra is felhívta a figyelmet, hogy a szíriai bevándorlók 11 százaléka vezet valamilyen vállalkozást, ami a "tőzsgyökeres" amerikaiakhoz képest több mint háromszoros arány.

11% of Syrian immigrants to the U.S. are business owners, more than triple that of U.S.-born business owners https://t.co/cU9UMKcG4r

— jack (@jack) January 28, 2017

 Egy ilyen üzletember a világ legnagyobb techcégévé kinövő Apple alapítójának, Steve Jobsnak a vér szerinti apja is. John Abdulfattah Jandali 85 évesen is egy renói kaszinó alelnöke. Rá is gondolhatott Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, amikor a cég dolgozóinak küldött körlevélben így bírálta Trump rendeletét: „az Apple nem létezne bevándorlás nélkül”.

Tim Cook, az Apple vezérigazgatója.

AFP / Josh Edelson

Nem az Apple az egyetlen cég, amely ezt elmondhatja magáról a Szilícim-völgyben: a PayPal, később a Tesla és a SpaceX alapítója, Elon Musk sem az Egyesült Államokban született. Igaz, a szülőhazájából, Dél-Afrikából előbb Kanadába, onnan pedig az Egyesült Államokba áttelepülő Musk jóval visszafogottabban reagált a kitiltásra. Az „nem a legjobb módja az ország előtt álló kihívások kezelésének” – posztolta Twitter-oldalán, hozzátéve azt is: azok közül, akiket negatívan érint az intézkedés, sokan „az Egyesült Államok támogatói”, akik nem érdemlik meg a tiltást.

Many people negatively affected by this policy are strong supporters of the US. They've done right,not wrong & don't deserve to be rejected.

— Elon Musk (@elonmusk) January 29, 2017

A Google egyik alapítója, a moszkvai születésű Sergey Brin is akcióba is lépett, igaz, ő egy tüntetésen. Brin – akinek matematikus-közgazdász apja 1979-ben disszidált családjával a Szovjetunióból – a San Franciscó-i reptéren tüntetett az intézkedés ellen.

Google cofounder Sergey Brin at SFO protest: "I'm here because I'm a refugee." (Photo from Matt Kang/Forbes) pic.twitter.com/GwhsSwDPLT

— Ryan Mac (@RMac18) January 29, 2017

A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai közben szintén a munkatársaknak küldött üzenetben ítélte el az intézkedést. Az indiai Csennaiban (korábbi nevén Madrász) Picsai Szundaradzsan néven született szakember – Satya Nadellához, a Microsoft vezetőjéhez hasonlóan – egyike azoknak a bevándorlóknak, akiket Trump legfőbb tanácsadója, Steve Bannon személyesen „szólított meg”.

A Breitbart News radikális jobboldali hírportál vezetőjeként ismertté vált Bannon a csatorna rádióadásában interjúvolta meg Trumpot még a választási kampány finisében. A kedélyes beszélgetésben abban egyetértettek, hogy a migránsok elveszik a munkát az amerikaiak elől, Bannon pedig hozzá is tette: tarthatatlan, hogy „a Szilícium-völgy cégvezetőinek kétharmada Ázsiából származik”.

Tény, sok bevándorló került magas pozícióba a térségből, ám a kijelentés – mint arra a Huffington Post felhívta a figyelmet – túlzás. A lap egy 2015-ös tanulmányt idéz, amely szerint a kaliforniai techcégeknél dolgozók 27 százaléka ázsiai vagy ázsiai-amerikai. A menedzserek 19 százalékát teszik ki, a cégvezetőknél pedig 14 százalékos az arányuk.

Olcsó fuvar, ingyenszállás

A rendelkezés még olyan cégvezetőknek is szúrta a szemét, akiket nem lehet azzal vádolni, hogy kritizálnák Trumpot. Travis Kalanick, az Uber vezetője, aki tanácsadóként segíti az elnök munkáját, nem csak bírálta a tiltást, de még azt is felajánlotta, hogy a fuvarközvetítéssel foglalkozó cég kompenzálja azt a bevételt, amelytől egy sofőr elesik a kitiltása miatt. 

Travis Kalanick, az Uber vezetője

AFP / Money Sharma

Hogy ez pontosan hány embert érint és ez mennyibe fog kerülni az Ubernek, még nem világos, ahogy az sem, hogy a valójában nem alkalmazottként, hanem alvállalkozóként foglalkoztatott sofőrök hogyan jutnak a pénzükhöz.

Annyira azért nem kell sajnálni az Ubert. New Yorkban például abból tud profitálni, hogy a jobbára muszlimokból álló taxisszakszervezet úgy döntött – ugyancsak az intézkedés elleni tiltakozásul –, egy órán keresztül nem vesz fel utast a JFK reptéren. A taxisok uberes kollégáikat is megpróbálták ugyan rábírni a csatlakozásra, ám hírek szerint az Uber csak annyit reagált, hogy alacsonyan tartotta árait a megnövekedett forgalom ellenére. (A szolgáltatás árai emelkednek, ha megnő a kereslet egy adott időszakban.)

A közösségi gazdaság másik megacége, az Airbnb ingyenszállást ígért azoknak, akik a rendelet miatt nem tudnak az Egyesült Államokba utazni. A cég felhívást tett közzé: bárki felajánlhatja otthonát a menekülteknek és azoknak, akiket váratlanul érintett az Egyesült Államokba történő beutazást tiltó intézkedés.

A menekülteknek kínált segítséget első reakciójában a Starbucks is. A seattle-i gyökerű, 75 országban jelenlevő kávéházlánc azt közölte: a következő öt évben 10 ezer menekültnek kíván munkát adni, előbb az Egyesült Államokban, később a Közel-Keleten is.

Álmodozók

Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője sem akart kimaradni a tiltakozók sorából. Stílszerűen hosszú Facebook-posztban állt ki a bevándorlás és a menekültek befogadása mellett és kelt ki az elnöki rendelet ellen.

A posztban azt is megemlíti, örömmel hallotta, hogy az elnök valamiféle megoldást akar találni az úgynevezett Dreamers kérdésére. A szó álmodozókat jelent, de Zuckerberg valójában egy programra és az azt szabályozó törvényre utalt. A DREAM Act azokat segíti tartózkodási engedélyhez, akik 16. születésnapjuk előtt kerültek az Egyesült Államokba, ott végzik tanulmányaikat, és törvénytisztelően élnek.

A DREAM Act még 2001 augusztusában került a szövetségi törvényhozás elé – az egy hónappal későbbi terrorcselekmények fényében érthető, hogy a javaslatot végül nem sikerült átverni a kongresszuson. Több mint húsz államban később viszont hatályba lépett. Ezek közé tartozik Kalifornia is, bár ott 2011-ig, Arnold Schwarzenegger távozásáig várni kellett erre, a kormányzó ugyanis többször vétót emelt a törvény ellen. (Ennek persze nem idegengyűlölet volt a motivációja, az osztrák születésű politikus szerint túl sokba került volna a program. Schwarzenegger egyébként maga is kikelt Trump rendelete ellen.)

A Dream Act támogatói egy tüntetésen New Yorkban, 2014-ben.

AFP / Don Emmert

Barack Obama elnök egy hasonló programot indított el, a DACA ugyancsak illegálisan az országban tartózkodó gyerekeket segíti tartózkodási engedélyhez. Ezt a lehetőséget ma már 750 ezer „álmodozó” veszi igénybe – emlékeztet a Facebook alapítója, aki reméli, hogy Trump érvényben tartja ezt is.

A dreamerek miatt aggódik a Netflix vezérigazgatója. Reed Hastings szerint 600 ezer, a DACA keretében az USA-ban élő ember tartózkodása került közvetlen veszélybe Trump politikája miatt.

A mostani rendelkezés persze jóval kevesebb embert hozott nehéz helyzetbe. A Microsoft 76 alkalmazottját, a Google-nál pedig a cég hatvanezer dolgozója közül kevesebb mint 200 embert érint az intézkedés (vagyis ennyien nem tudnak visszatérni az Egyesült Államokba). Attól félnek azonban, hogy ez csak az első lépés volt, és a következő már a képzett külföldi munkaerő alkalmazásának a szigorítása lesz.

Ez a félelem nem megalapozatlan: Donald Trump korábban bírálta a H-1B vízum rendszerét, amely kimondottan a magasan képzett munkaerő alkalmazását teszi lehetővé. A beutazási engedélyt nem is a dolgozó igényli, hanem az a cég, amelyik alkalmazni kívánja. Az éves keret 65 ezer fő, az indiai – és persze a magyar – informatikusokon kívül így került az Egyesült Államokba Melania Trump, a First Lady is. Igaz, ő nem programozóként kaphatta meg a vízumot, hanem egy másik hiányszakma képviselőjeként: mint szupermodell.