Ez a harc lesz a végső? Semjén és a kommunisták a Heineken ellen

„Absztrakt erkölcsi megfontolás” vezérli a magyar kormányt, amikor meg akarja tiltani az önkényuralmi jelképek használatát a kereskedelemben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyebek között így indokolta, miért tiltanák el a Heinekent attól, hogy a Magyarországon forgalmazott termékén szerepeljen a logó szerves részét alkotó vörös csillag. A KDNP-s politikus szerint Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Joris Huijsmans, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója megtekinti a Soproni Sörgyár új csomagoló és tálcázó gyártósorát Sopronban 2015. június 23-án.

MTI / Krizsán Csaba

Tény, hogy a vörös csillag a XX. században a kommunizmus és a munkásmozgalom jelképévé vált, és sokan a bolsevik rémuralommal azonosítják. Katonai jelképként azonban korábban is megjelent – sőt, 1916-ban a Pancho Villa ellen harcoló amerikai repülőszázad gépein is ezzel jelezték –, később azonban a Vörös Hadsereg tette ismertté.

A II. világháborút követően számos szovjetbarát ország címerében, zászlajában láthattuk, többnyire a sarló és a kalapács társaságában. (Néhány afrikai országban a kalapácsot Kalasnyikovval váltották fel – végül is ez is a szovjet hatalom terméke.) Amíg két utóbbi a munkás- és paraszthatalomra utal, a vörös csillag szimbolikája már nem ennyire egyértelmű. Látják benne az öt kontinenst, a kommunista társadalom öt osztályát is, és mint láthatjuk, ezen kívül sokan még sok minden mást. Nem véletlen, hogy Kalifornia címerébe is bekerült, jóval az 1917-es orosz forradalom előtt.

Heineken

Gerard Adriaan Heineken 1864-ben vette rá az anyját, hogy vásároljon meg egy 1592 óta működő amszterdami sörfőzdét. (Ugyanebben az évben alapította meg Marx és Engels az I. Internacionálét.) Sört viszont csak 1873-ban, a Heineken élesztő kifejlesztésének az évében kezdtek el gyártani, a csillag pedig tíz évvel később jelent meg a címkében.

Vörössé a harmincas években vált, ám a cég tagadta, hogy ennek bármi köze lenne a kommunizmushoz. 2005-ben – egy hasonló vita fellobbanásakor – úgy nyilatkozott, hogy a középkori európai sörfőzők által használt szimbólumot vette át.

AFP / Diego Herculano

1951-ben a korábbi verzióhoz hasonlóan csak a csillag körvonala maradt, igaz a fekete helyett vörös vonal alkotta a sziluettet. Az indok éppen az volt, hogy sokaknak a kommunizmus jut eszébe a csillagról – érdemes tudni, hogy a sör már a harmincas évektől jelen volt az amerikai piacon, ahol a hidegháború idején kevesebbe is belelátták a kommunizmus szellemét. (Ennek a váltásnak egyébként volt egy sokkal fontosabb eleme is: ekkortól szerepel a sörfajta helyett a Heineken neve márkanévként a címkén – ahogy most is ismerjük.)

Converse

A tornacipők leghíresebbikét éppen száz éve kezdte el gyártani Marquis M. Converse massachusettsi cipész. Igen, ez éppen a szovjet forradalom éve volt, ám a csillag valójában Chuck Taylor kosárlabdázóra utal, aki négy évvel később csatlakozott a céghez. Az eredetileg „Non-skids” vagyis csúszásmentes névre hallgató csuka az ő ötletére és tiszteletére kapta az All Star (hogy pontosak legyünk ALL★STAR) nevet. A csillag a cipő gumikeretén fekete, míg a hivatalos logón kék, a hatvan éve egyre több formában gyártott fazonoknál azonban felbukkan vörösben is.

Converse

Texaco

A texasi olajvállalat beceneve 1902-ben vált márkanévvé, a vörös csillag pedig egy évvel később lett a cég logója. A legenda szerint a Texaco egy olasz munkásától származik az ötlet, aki szerint az ötágú csillag Texast szimbolizálja – a benne elhelyezett T zöldje pedig olasz gyökereit idézte fel.

A nagy váltás 1981-ben jött el, ekkor a vörös csillag kifehéredett, vörössé változott viszont a T betű, és a csillagot körbevevő korong is. Különösebb ideológiát nem kell mögé látni: a cég modernizálta a logóját.

AFP / Anthony Devlin

Macy’s

Rowland Hussey Macy nem csak a nevét adta az általa 1858-ban alapított üzletlánchoz, de a logóban a kezdetektől ott van egy tetoválása is. Igen, ez a vörös csillag, amit Macy még akkor tetováltatott a kezére, amikor tizenévesen egy bálnavadász hajón, az Emily Morgan fedélzetén dolgozott.

Macy’s bolt Magyarországon nincs, így a cégért szerencsére nem kell majd leverni róluk, webboltjuk azonban ide is szállít.

Macy's

San Pellegrino

A San Pellegrino-i forrás vizét a XIV. század óta isszák, palackozva forgalmazni pedig 1899-ben kezdték. A világ első palackozott ásványvizének a címkéje – amelyet 1906-ban védetett le a cég –  sok tekintetben máig változatlan. Megmaradt központi eleme, a vörös csillag is, amely a cég szerint az elsőrangú minőséget hivatott jelezni.

San Pellegrino

A San Pellegrino vörös csillaga eddig leginkább a Heineken szemét szúrta. Húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban nyújtott be a cég keresetet ezzel kapcsolatban, amit két évvel később visszavont a társaság.

A Heineken nem titkolt célja az volt, hogy a csillag még szorosabban kötődjön a márkájához. 2014-ben ezért alakították át a sörös dobozt is: a korábban zöld páncél fémszínű lett, egyik oldalán a hagyományos ovális címkével, a másikon pedig egy hatalmas vörös csillaggal.

Ugyanebben az évben a társaság sikeresen védette le logóját a Heineken név nélkül is – így egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a zöld mezőben található vörös csillag a cégé legyen. A vörös csúcsdísszel dekorált karácsonyfa egyelőre nem élvez márkavédettséget.

Védjük a csillagot 

A vörös csillag kereskedelmi célú levédetését természetesen Oroszországban is felvetették. Tavaly a szovjet kommunista párt utódjának tartott KPRF egyik parlamenti képviselője vetette fel azt, hogy védessék le a kommunista szimbólumokat, köztük a vörös csillagot. Az indok hasonlóságot mutat a magyar kormányéval: megengedhetetetlen, hogy ezeket a jelképeket  kereskedelmi haszonszerzés céljából használják fel.

Még egy hasonlóságot fel lehet fedezni az orosz kommunisták és a magyar kormány gondolkodásmódjában: mindketten a külföldi cégeket kívánják megfegyelmezni. A moszkvai terv szerint például a helyi vállalatok használhatták volna a vörös csillagot, de „nem eltorzított formában”.

AFP / Jin Shuo

A KPRF javaslata azóta elhalt, de komoly jövőt nem jósolunk a magyar kormányénak sem. Nem mintha nem tudnák rávenni a képviselőket a törvénymódosítás megszavazására, ám az tartalmaz egy olyan kitételt is, miszerint a kormány felmentést adhat a tiltás alól. Kérdés persze, a sörforgyasztás - vagy éppen az, hogy nem nagyon lehet eltüntetni a főszponzor Heineken vörös csillagát a BL-meccsek tévéközvetítéséből - mennyiben indokolja ezt.

Nem a legsikeresebb törvény

Az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezés 1999-ben került be a Büntető törvénykönyvbe. A kommunizmus mellett a náci jelképek használatát is tiltó passzus miatt a strasbourgi emberi jogi bíróság is elítélte Magyarországot, kimondva, hogy a vörös csillag viselése önmagában nem jelent uszítást, ha pedig valakit emiatt előállítanak, az a véleménynyilvánítás szabadságát sérti meg. A bíróság indoklásában arra is felhívta a figyelmet: nincs arra bizonyíték, hogy a kommunista diktatúra visszaállítására valós veszély állna fenn, ráadásul a vörös csillag nem is kizárólag a kommunizmust szimbolizálja, annak a viselése nem feltétlenül jelent azonosulást az önkényuralmi eszmékkel.

Ezek után nem volt meglepő, hogy 2013-ban az Alkotmánybíróság is elkaszálta a jogszabályt, amelyet egy enyhébb váltott fel. Ez azt bünteti elzárással, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy teszi közszemlére valamelyik jelképet.

Ezekhez csapná most a kormány a kereskedelmet, az indoklás pedig az, hogy a kereskedelmi célú haszonszerzés nem olyan erős jog, mint a szólásszabadság. Némileg vitatható persze, hogy miért sértené hirtelen a kormány stratégia partnerének, a Heinekennek a vörös csillaga bárkinek az emberi méltóságát. Ahogy az is túlzásnak tűnik, hogy a törvény megsértőit akár 2 milliárd forintos bírsággal és kétéves börtönnel sújtanák a törvényalkotók.