Miközben egy mosógép megvásárlásánál döntő tényező annak energetikai besorolása, addig egy átlagember élete legnagyobb beruházása esetében, vagyis egy ingatlan megvásárlása során szinte teljesen háttérbe szorul.

A legjobban mindezt az mutatja, hogy a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt továbbra is csak egy kötelező, letudni való adminisztrációs elemnek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban – véli Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. "Ez egy szükséges kellék az adásvételnél, azonban a vevői döntésben vagy a vételár kialakításában nem játszik szerepet. És ezzel kapcsolatban még változó szemlélet, bármiféle pozitív irány sem látható."

A szakértő szerint a panelprogramnak is köszönhető az, hogy az elmúlt évek során a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon. A korszerűsítésen átesett panellakások ára az elmúlt két-három év ingatlanpiaci fellendülése során akár 50-60 százalékkal is emelkedhetett Budapesten.

Ugyanakkor az is igaz, hogy azon panellakások értéke is jelentősen nőtt, amelyek nem kerültek be a panelprogramba. A kettő között az árkülönbség mindössze 10 százalékra tehető, ami a szakértő szerint indokolatlanul kis mértékű, azt is figyelembe véve, hogy ezen lakótelepi társasházak esetében a tulajdonosok a közeljövőben nem számíthatnak hasonló felújításra.

A családi házak kategóriájában valamivel komolyabb mértékű tudatosság figyelhető meg a vevők részéről.

Balla szerint ez azonban még mindig meglehetősen alacsony szintű, hiszen gyakran kimerül abban, hogy a vevő tájékoztatást kér a korábbi évek fűtésköltségéről, de a részletes adatokat már nem ellenőrzi.

Túry Gergely

Szintén nem nagyon találkozni azzal a jelenséggel, hogy a vevő hőkamerával és szakember segítségével mérné fel egy-egy családi ház energetikai állapotát, melyre egyébként szükség lenne annak pontos meghatározásához. Általában azt feltételezik, hogy egy kisebb összeg beruházása révén a szigetelési hatékonyság és az energiatakarékosság fokozható, a rezsiköltségek csökkenthetők, a valóságban azonban ebben gyakran csalódniuk kell.

Viszont az is igaz, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk. Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt. Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

Ráadásul úgy tűnik, hogy

a jövőben sem várható jelentősebb változás az energiatudatosság szempontjából.

Például az új építésű lakóingatlanok esetében sem tesznek valós megkülönböztetést a vevők a műszaki tartalomban – jelezte a szakértő. Ennek is köszönhető, hogy a most épülő lakóingatlanok esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak kívánnak megfelelni, annál többet nem tesznek az energiahatékonyság érdekében. Ennek költségét ugyanis a vásárlók nem fizetnék meg.

Használt ingatlanok esetében sincsenek tisztában a vevők azzal, hogy egy-egy korszerűsítésnek mekkora a költsége, illetve a megtérülése. Ugyanakkor az ilyen korszerűsítések mögött jellemzően nincs számítás, mindössze egy felületes becslés.