Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Hivatalosan is elindult a Brexit: Nagy-Britannia nagykövete Brüssszelben átadta kormánya levelét, amelyben kinyilvánította, hogy el kívánja hagyni az Európai Uniót. „Történelmi pillanat, amely után nincs visszatérés” – fogalmazott a politikus, aki szerint kivételes lehetőséget ad az országnak az, hogy saját kezébe veheti a sorsát. “Nem áltathatjuk magunkat, hogy ez egy boldog nap, sem Brüsszelben, sem Londonban" - replikázott brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
A Földművelésügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta a február 20-án bejelentett, de akkor már zajló összehasonlító vizsgálatának eredményeit a külföldön (Ausztria, Olaszország), illetve itthon beszerzett élelmiszerekről. A négy füzetből álló, összesen 200 oldalas kiadvány helyenként egészen bizarr megfogalmazásokat is tartalmaz. Halványabb-sötétebb, krémesebb-keményebb, savanykásabb-aromásabb. Silányabb tévéreklámokban elmenne, de érdemi – azaz jogkövetkezménnyel járó – eredményről ezúttal sem tudtak beszámolni a vizsgálat megrendelői.
Matolcsy György egyelőre sikertelenül teljesített a doktori iskolában. Az angol mellett nincs még egy középfokú nyelvvizsgája a jegybankelnöknek, így PhD-fokozatot sem tudott szerezni a közszolgálati egyetemen. Két és fél éve iratkozott be a kormány háziegyeteme, az NKE doktori képzésére, valószínűleg nem kellett bejárnia az órákra, egyéni doktori felkészülésben vehetett részt, fokozatszerzése sima ügynek tűnt. A gazdasági-kormányzási mechanizmusok összehasonlító elemzése című témát választotta, és gyakorlatilag a saját tanairól írt volna. Ez most tehát csúszik, de Matolcsy azt ígéri, nem tett le szándékáról, később újra nekifut a PhD-fokozat megszerzésének. Emlékezetes, hogy a doktori címét plágium miatt elbukó Schmitt Pál volt államfő is azt ígérte, megírja a szükséges disszertációt, aztán ebből nem lett semmi.
A hét képe:
3,3 millió forint folyt be az Aurora zenekar pólóiból a nehéz helyzetbe került Szilágyi István javára. A zenészek szerződésben is rögzítik, hogyan akarják a pénzből egyenesbe hozni Lópici Gáspár életét.
Wikipedia / Stekovics Gáspár
Másfél éve zajlik a Gerlóczy kávéház küzdelme az V. kerületi önkormányzattal, amely mindig talál valami indokot, hogy visszatartsa a terasz nyitásához szükséges engedélyt. Most azt mondják, azért nem lehet megnyitni a vendéglátóegység teraszát, mert a korábbi engedély elutasítását a tulajdonosok megfellebbezték. Tavaly télen a kávéház megkapta ugyan az engedélyt 3 hónapra - december 16-tól március 16-ig -, naponta, négyzetméterenként a szokott 180 forint plusz áfa helyett 322 plusz áfáért. Csakhogy a téliesítésre már nem vonatkozott az engedély, így az üzemeltető lemondott arról, hogy a fagyban kitegyen egy sor asztalt székkel havonta 215 ezer forintért.
Csaknem minden hatodik magyar gyerek külföldön születik, mert szüleik ott élnek. Az elmúlt hat évben 78 ezer külföldön született gyermek magyar anyakönyvezését kérték. Ez nem sokkal kevesebb, mint ahány gyermek tavaly született Magyarországon.
Marad a Heineken vörös csillaga, a holland sörgyártónak sok minden fontos, de mindenek felett saját márkája, így eszében sincs megválnia a logójában szereplő vörös csillagtól – a hollandiai cég szóvivőjének nyilatkozatát a Beverage Daily című internetes lap idézte. A cég szóvivője megérti, milyen szimbolikus értéke van a magyarok számára a „Csíki” márkanévnek, ugyanakkor „a Heineken mindig, mindenhol és minden eszközzel meg fogja védeni azt, ami a sajátja: a Heineken márkát, beleértve az ikonikus vörös csillagot”.
Egy magyar cégnél olyan vállalati kultúrát vezettek be, amilyenre nem nagyon van példa az itthoni cégvilágban. A szoftverfejlesztő startupoknak szolgáltatásokat nyújtó LabCoopnál nem csak a feladatokat, hanem a felelősséget is szétosztották. Ezt pedig úgy látták biztosítottnak, ha a dolgozók egyben tulajdonosok is: mindenki, aki csatlakozik a szervezethez, egyből részvényessé is válik. Egész pontosan a munkavállalók fizetésük egy részéért – választhatóan 10-20 százalékáért – vásárolhatnak a cég részvényeiből. A modell nem alkalmazható minden cégnél, de a LabCoopnál eddig jók a tapasztalatok, a rendszer ösztönzően hat a dolgozókra, a problémákat hatékonyabban sikerül megoldani.
