Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Nem nyújtja be a kormány a kereskedelmi törvény módosítását – értesült az Origo. A portál úgy tudja: a visszakozás egyik oka az, hogy a tervbe vett intézkedések egy része nemcsak a multiknak, hanem a magyar kereskedőknek sem kedvező. Ha pedig a multikat arra köteleznék, hogy új dolgozókat vegyenek fel nagyobb számban, akkor ezeket az embereket valószínűleg a kiskereskedőktől csábítanák el.
Az eredeti terv még úgy szólt, hogy előírnák, hány eladót kell alkalmazni a boltokban – ezt egyszerűen úgy számolták volna ki, hogy a cég nettó árbevételét elosztják 36 millió forinttal. Csakhogy mivel ez olyan létszámbővítést jelent, amelyet a legtöbb üzlet nem tudna megengedni magának, gyakorlatilag adóvá alakíthatták volna át. Aki ugyanis nem vesz fel elég embert, az minden fel nem vett dolgozó után 64 200 forintot „adók módjára” köteles lett volna befizetni az államkasszába.
Hozzányúltak volna a reklámok szabályaihoz is. A napi fogyasztási cikkeket áruló cégek a nettó árbevételük legfeljebb 0,5 százalékát költhetnék reklámra, azzal az indoklással, hogy a kevesebb reklám miatt a fogyasztók tudatosabban választhatnak. Emellett azonban a reklámújságok betiltását tervezték, a szupermarketek reklámja csak sajtótermékben jelenhetett volna meg.
Az áruházak melletti parkolók megsarcolásáról is szó volt. A díj pontos mértékét nem határozták meg a tervezetben, de éves szinten körülbelül 20 milliárd forint bevételt szerettek volna ebből.
