Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Egyelőre nincs tervben a kiskereskedelmet érintő jogszabályok módosítása - közölte Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt egy sajtótájékoztatóján: további egyeztetésekre van szükség ahhoz, hogy minden érdekelt számára elfogadható, és megfelelő módosítások szülessenek majd.
Az Origo tegnap írta meg, hogy visszakozhat a kormány, a miniszter most megerősítette, hogy ez valóban így van. A portál úgy tudta, a döntés egyik oka az, hogy a tervbe vett intézkedések egy része nemcsak a multiknak, hanem a magyar kereskedőknek sem kedvező. Ha pedig a multikat arra köteleznék, hogy új dolgozókat vegyenek fel nagyobb számban, akkor ezeket az embereket valószínűleg a kiskereskedőktől csábítanák el.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnapelőtt még azt mondta: várható, hogy még áprilisban előterjesztik az indítványt.
Az eredeti terv úgy szólt, hogy előírnák, hány eladót kell alkalmazni a boltokban. Mivel ez olyan létszámbővítést jelent, amelyet a legtöbb üzlet nem tudna megengedni magának, gyakorlatilag adóvá alakíthatták volna át, minden fel nem vett dolgozó után 64 200 forintot kellett volna „adók módjára” befizetni az államkasszába.
Azt is tervezték, hogy hozzányúlnak a reklámok szabályaihoz. A napi fogyasztási cikkeket áruló cégek a nettó árbevételük legfeljebb 0,5 százalékát költhetnék reklámra, azzal az indoklással, hogy a kevesebb reklám miatt a fogyasztók tudatosabban választhatnak. Emellett azonban a reklámújságok betiltását tervezték, a szupermarketek reklámja csak sajtótermékben jelenhetett volna meg. Persze az is kiderült, hogy ez a része a javaslatnak viszonylag könnyen kijátszható.
Az áruházak melletti parkolók megsarcolásáról is szó volt. A díj pontos mértékét nem határozták meg a tervezetben, de éves szinten körülbelül 20 milliárd forint bevételt szerettek volna ebből.
