Nem igaz, hogy méltatlanul alacsony kártérítést ajánlottak volna a veronai buszbaleset után – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége. A Mabisz szerint a Magyarországon ilyenkor szokásos, a bírói gyakorlatban megítélt legmagasabb összegeket fizette és fizeti ki a januári veronai buszbaleset károsultjainak a Groupama Biztosító.

Az érintett családok közül egyik sem fogadta el a Groupama biztosító által felajánlott összeget – állította egy szülő. A biztosító ajánlata alapján szülőként hatmillió, testvérként hárommillió, nagyszülőként pedig egymillió forint illette volna a gyászoló hozzátartozókat.

Szendrei Mónika azt is hozzátette ehhez: hiányosan tájékoztatják őket a fejleményekről, a külügy nem tart kapcsolatot a tragédia érintettjeivel, nem árulják el, miért nem zárult le a nyomozás az ügyben.

A Mabisz most azt közölte: a kártérítési folyamat a biztosító oldaláról nem zárult le, a tartós gyógykezelésre szoruló sérülteknek szükség esetén életük végéig fedezni kell a gyógykezeléssel kapcsolatos kiadásokat. Az ügyintézés többszereplős, összetett, és időben elhúzódó folyamat, ennek lépései szigorúan szabályozottak – írták.

A Mabisz áttekintette a kárrendezés eddigi menetét, és úgy látja, hogy a Groupama Biztosító elkötelezett abban, hogy a tragédia sérültjei, áldozatai és a hozzátartozók számára maximális segítséget nyújtson, ezért javasolja, hogy mindenki, aki az ügyben érintett, forduljon továbbra is bizalommal a biztosítótársasághoz.

A kártérítési, kárenyhítési összeg több tételből áll. A dologi és a személyi károk egy része – mint például a megsemmisült poggyászok költsége –, viszonylag gyorsan és pontosan számszerűsíthető. Van azonban a sérelemdíj, amelynek egzakt összegét egy ilyen tragédia esetében nagyon nehéz megállapítani. Az új polgári törvénykönyv is csak annyit mond ki, hogy személyenként kell kezelni a káresetet, minden közeli hozzátartozónak kártérítést nyújtva – tették hozzá.

A Groupama annyit közölt: kifizették a baleset károsultjai és hozzátartozóik számára a kártérítéseket azokban az esetekben, ahol meghatározható volt a kárösszegek nagysága, és beérkeztek a kiutaláshoz szükséges dokumentumok is. A kormányt ez nem győzte meg: az Emberi Erőforrások Minisztériuma felkérte a Magyar Nemzeti Bankot, mint a magyarországi biztosítók felügyeletét ellátó szervet, hogy vizsgálja meg a biztosító társaságok eljárási gyakorlatát a kártérítési igények teljesítésére vonatkozóan.