A Fehér Ház még Trump elnök Rózsakertben tett bejelentése előtt írásbeli emlékeztetőt küldött a munkatársaknak, s ebben az elnök érvelésének főbb pontjait idézte. 

Az elnök ugyanis úgy gondolja:

- a párizsi megállapodás rossz egyezmény volt, amelyet rosszul tárgyaltak meg, és Obama elnök csak kétségbeesésében írta alá.

- az egyezmény aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti a munkahelyeket. "Első az amerikai munkás" - fogalmazott az elnök.

Bár az elemzők elsöprő többsége kétségbe vonja, hogy a párizsi egyezményből történő kilépés valóban szolgálja-e az amerikai dolgozók érdekeit, tény, hogy Donald Trump a választási ígéretét teljesíti. Őt ugyanis a választási kampányban széles munkásrétegek - úgynevezett kékgallérosok - támogatták. Így  volt ez a korábbi iparvidékek munkanélküliségtől szenvedő "rozsdaövezeteiben", például Illinois és Ohio államokban, Nyugat-Virginiában, és Pennsylvaniában. Ezek azok a vidékek, ahol korábban nagy szénbányák (is) működtek, s leállításuk miatt a gazdasági helyzet látványosan romlott, s ahol nagyon nagy társadalmi rétegek szegényedtek el. Őket sokkal jobban aggasztja az, hogy nincs munkájuk és elveszítették a korábbi életszínvonalukat, mint a távoli vidékeken - akár az Egyesült Államok partjainál is - a tengervíz szintjének emelkedése vagy a légkör felmelegedése.  A klímaváltozással és annak következményeivel nem sokat törődnek. 

MTI / EPA / Etienne Laurent

Igaz, a Fehér Ház lakója egyszer maga is azt találta mondani, hogy a globális klímaváltozás "blöff", amelyet csak Kína talált ki, hogy a saját környezetszennyező tevékenységét elfedje. A tavalyi elnökválasztási kampányban azonban tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi kérdésekről szóljon. Munkahelyteremtésről, a gazdaság megélénkítéséről, a gazdasági szabályzók lazításáról beszélt, s egyik fő "üzenete" az volt, hogy visszahozza a régi, a már megszüntetett munkahelyeket is. Így például a már bezárt szénbányák újranyitását is ígérte.  

Mostani bejelentésének fő érve is az amerikai munkások érdekeinek védelme volt. Leszögezve, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény előírásainak betartása miatt 2040-ig mintegy 6,5 millió állás szűnhet meg az iparban, külön kiemelte, hogy a szénipar gyakorlatilag "lefejeződik", holott a szénbányászat teremti elő az Egyesült Államok villamosenergia-szükségletének egyharmadát. 

A The Wall Street Journal csütörtöki elemzése szerint a drámai kilépés elvonhatja a választók figyelmét arról a washingtoni nyomásról, amely Donald Trumpra más ügyekben nehezedik.  Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a republikánusok legkonzervatívabb csoportjainak kivételével az amerikai közvélemény változik, és egyre nagyobb rétegei fogadják el a klímaváltozás tényét, azt a tudományos konszenzust, amely szerint  az ember általi széndioxid-kibocsátás tehető nagyrészt felelőssé a Föld felmelegedéséért. 

A  klímaegyezményből kilépés az Egyesült Államok megbízhatóságának csökkenését vonja maga után - szögezik le a szakértők. Hozzáteszik: bár a kilépéssel rövid távú gazdasági haszon valóban várható, az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása aligha.