Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Hétfőn 11 órakor még a roamingdíjak eltörlésénél is nagyobb történelmi esemény tanúi lehetünk az EU-ban: megkezdődnek a Brexitről szóló hivatalos egyeztetések. Vagyis most első alkalommal kezdenek tárgyalásokat egy tagállam kilépéséről.
A tárgyalással kapcsolatban csak a menetrendet lehet tudni – bár biztosra venni azt sem érdemes. Az 1973 óta tag Egyesült Királyság ugyanis teljes elszakadást tervez, ám kétséges, ezt milyen módon tudják majd megvalósítani a kilépés tervezett dátumára, 2019. március 29-re. A tárgyalásokat még ennél is hamarabb zárnák le, a tervek szerint jövő őszre.
Ehhez képest elég komoly gondnak tűnik, hogy egy évvel a britek kilépéséről döntő népszavazás után sem tudni még, pontosan milyen viszony lesz a Brexit után a szigetország és az EU között. Theresa May brit kormányfő a teljes elválás, a „hard Brexit” híve, az EU szorosabb viszonyt (soft Brexit) szeretne. A június 8-i előrehozott parlamenti választás után kisebbségbe került brit kormány kényszerpartnere, az északír DUP pedig valahol a kettő között képzeli el a megoldást, ezt ők „sensible Brexit” vagyis ésszerű Brexit névvel hirdetik.
Sokkal okosabbak valószínűleg a hétfői tárgyalás – David Davis brit Brexit-ügyi miniszter és Michel Barnier uniós főtárgyaló közötti ebéd – után sem leszünk, egyelőre örüljünk annak, hogy legalább szóba állnak a felek.
Arról, hogy a Brexit és a brit belpolitika jelenlegi helyzete hogyan érintheti a magyarokat, alábbi cikkeinkben olvashatnak:
