Szertefoszlottak a Toshiba atomerőmű-álmai

Új lendületet várt a nukleáris iparba való beszállástól, ám ehelyett a tönk szélére sodródott a japán Toshiba, amely a The Wall Street Journal értesülése szerint arra készül, hogy a jövő héten bejelenti: nem épít több atomerőművet. Kínai és amerikai projektjeit még befejezi, de utána már csak terveket értékesít majd beruházóknak. A Westinghouse amerikai reaktorépítő 2006-os megvétele ugyanis olyannyira nem jött be, hogy a várakozások alapján csak az a kérdés, hogy a 3–7 milliárd dolláros skálán mekkora veszteségről számol majd be a japán cég február 14-én. A lap úgy tudja, lemond az igazgatótanács elnöki posztjáról Siga Sigenori, és távozik Danny Roderick, aki korábban a pittsburghi székhelyű Westinghouse vezére volt.

Annak idején meghökkenést váltott ki a versenytársak körében, milyen agresszíven akarta megszerezni a Toshiba az 1886-ban alapított Westinghouse Electric nevét 1999-től reaktorépítő és nukleáris szolgáltatásokat kínáló vállalkozásként továbbvivő céget. Az akkori anyavállalat, a brit állami tulajdonban lévő British Nuclear Fuels Limited – amely atomipari érdekeltségeit felszámolta, majd 2010-ben megszűnt – alighanem szép haszonnal szállt ki; elemzők túlzottnak tartották a japán vevő által fizetett 5,4 milliárd dollárt. A Toshiba azonban abban bízott, hogy az amerikai, japán, brit és kínai atomerőmű-építési tervek fellendülést hoznak, és a Westinghouse AP1000 nevű, nyomottvizes, passzív biztonsági elemeket tartalmazó, modulrendszerű reaktora költséghatékonyabb megoldást jelent, mint ha minden megrendelőnek személyre szabnák az erőművet. Egyik számítás sem jött be.

A 2011. márciusi földrengést és szökőárat követő fukusimai atombalesetben három reaktor sérült meg. Ebből kettőt a Toshiba/Westinghouse épített, és ő végzi a négy évtizedesre becsült kármentesítési munkákat. A katasztrófa világszerte az atomerőmű-építések átgondolására késztette a megrendelőket, a futó beruházások menet közben megnövelt biztonsági követelményei pedig jócskán felsrófolták a költségeket. Japánban az összes atomerőművet leállították.

A fukushimai atomerőmú 1-es reaktorának látképe, hat évvel a katasztrófa után.

AFP / The Yomiuri Shimbun

Az USA-ban az AP1000-es reaktort 2012-ben engedélyezték, a Westinghouse Georgia államban, majd Dél-Karolinában kapott megrendelést. Kiderült azonban, hogy az új típusú reaktor építése vontatottan halad, hibák mutatkoztak, kevés a szakképzett munkaerő, és elszaladtak a költségek. Emiatt a Westinghouse vitába keveredett beruházó partnerével, a Chicago Bridge & Iron birtokában lévő Stone & Websterrel. A Toshiba a bajok elkendőzésére 2015 októberében 229 millió dollárért megvette a Stone & Webstert, és magára vállalt minden felelősséget a beruházásért, mentesítve a Chicago Bridge & Iront. A csúszás miatt mindkét amerikai megrendelő közszolgáltatóval új megállapodást kötött: Dél-Karolinában rögzítette az erőmű árát, Georgiában pedig a határidő túllépésének költsége terheli. A végeredmény: a veszteség több milliárd dollárra hízott. Nem akármilyen álmok foszlottak szerte. Cunakava Szatosi, a Toshiba vezérigazgatója tavaly júniusban még elérhetőnek tartotta, hogy a Westinghouse révén 2030-ban világszerte 45 reaktort építenek.

Jelenleg épülő atomreaktorok.

World Nuclear Industry Status Report 2016

A Toshiba kiszállása átrendezheti a nukleáris piacot, ahol a legnagyobb szereplők közé az amerikai General Electric és a japán Hitachi 2007-ben alakult szövetsége (GE Hitachi Nuclear Energy), a francia Areva, a paksi beruházásban érdekelt orosz Roszatom, valamint a japán Mitsubishi Heavy Industries tartoznak. Igyekszik betörni a dél-koreai Kepco is, míg a kínai állami atomipari cég egyelőre a nyugati technológia megszerzésén fáradozik. A fukusimai baleset mellett a 2008-ban kirobbant gazdasági válság, az alacsony olajár, a megújuló energiaforrások térnyerése és az atomerőmű-beruházás megtérülésének bizonytalansága is megfontolásra készteti a józan megrendelőket. A reaktorépítők elsősorban Kína és India energiaéhségére alapozhatnak, ám a pénzügyi kockázatokat az is növeli, hogy a projektek jelentős része csúszik. A világ nukleáris iparáról készült tavalyi jelentés alapján a 2016. július 1-jei helyzet szerint 58 reaktor építése zajlik – ebből 21 Kínában –, és közülük 38 esetben már átlépték a tervezett határidőt.

Az atomtervek befuccsolása a legrosszabbkor jött a Toshibának. A japán cég 2015-ben elismerte, hogy hét éven át összesen 1,3 milliárd dollárral, könyvelési trükkök segítségével tupírozta fel a nyereségét, részben éppen a Westinghouse miatt felgyülemlett mínuszokat próbálva eltüntetni. Már úgy tűnt, hogy helyrejönnek a dolgok, amikor tavaly december végén megjelentek az első hírek az atomipari veszteségekről. A részvényárfolyam három nap alatt több mint 40 százalékot zuhant. A pénzügyi fiaskó azzal fenyeget, hogy a cég saját tőkéje negatívba fordul, és emiatt száműzik a tokiói tőzsdéről.

A szégyen elkerülésére a 190 ezer embert foglalkoztató cég a március 31-én záruló pénzügyi éve végéig valószínűleg kénytelen megválni koronaékszerének, a félvezetőgyártásnak legalább egy részétől. Bár ez tetemes nyereséget produkált, csak mérsékelni tudta a több mint ötszáz vállalatból álló Toshiba-csoport veszteségét. A gyógyászati képalkotó eszközöket készítő üzletágát tavaly 5,9 milliárd dollárért a szintén japán Canonnak eladó Toshiba várhatóan 19,9 százalékot értékesít majd az önálló leányvállalattá formált chipgyártásból. Azért nem többet, mert a japán törvények szerint egy 20 százalékos tulajdonos már igazgatótanácsi helyre is igényt tarthat. Bár érdeklődőként szóba jöhet az amerikai Western Digital, amellyel már van közös üzeme Japánban, Tokióban azt pártolnák, hogy a félvezetőgyártásban ne külföldi tulajdonos szerezzen részesedést, hanem például a Canon. Ahogy azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a Toshiba atomgondjaira is hazai megoldás szülessen, a Hitachi vagy a Mitsubishi Heavy Industries bevonásával, esetleg állami mentőövvel.

NAGY GÁBOR