A gyanú szerint miatta történt a robbanás Karacsiban. A francia sajtó csak Karacsi-gate-ként emlegeti az ügyet, hiszen szinte az egész jobboldali elit érintett benne.

1994-ben, amikor Edouard Balladur volt Franciaország miniszterelnöke, Párizs tengeralattjárókat adott el Pakisztánnak és Szaúd-Arábiának. Nagy üzletről volt szó, és ezért bőven jutott pénz a megvesztegetésre is. A döntéshozók elég sokat kaphattak mindkét országban, hiszen a franciáknak adták a megrendeléseket. A Canard Enchainé című szatirikus lap, mely az elsők között szokott leleplezni korrupciós ügyeket, már akkoriban megírta: a megvesztegetési pénzből nemcsak a vásárlóknak jutott, hanem abból szépen visszaosztottak francia politikusoknak is.

Balladur akkori kormányfő elnök szeretett volna lenni 1995-ben, és erre kellett a pénz. Hadügyminisztere, Francois Léotard 2002-re készülődött. Ő erre tett félre a tengeralattjáró-üzletből. Nicolas Sárközy volt akkoriban a költségvetési miniszter. Balladur ellen már megindult a vizsgálat. Most a célkeresztbe került Francois Léotard is, aki a francia politika nagy ígérete volt és az is maradt. Fiatalon visszavonult. Már akkoriban pedzegették, hogy talán a Karacsi-gate miatt. Mások szerint egyáltalán nem erről volt szó: az orosz titkosszolgálat valamivel megzsarolta, és ő cserébe NATO-titkokkal fizetett. Az amerikai kémelhárításnak feltűnt, hogy Moszkvában túl sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO hadügyminiszteri értekezletein Brüsszelben. Jeleztek Párizsnak, és az ígéretes fiatal politikus eltűnt a közéletből – írja a párizsi Le Figaro.

Most viszont válaszolnia kell arra a kínos kérdésre: lehet, hogy miatta halt meg 11 francia állampolgár Karacsiban? A busz ugyanis, melyben a franciák ültek, az Agosta tengeralattjárók karbantartására érkezett Pakisztánba. De miért robbantották fel? Azért, mert Balladurből nem lett elnök. Épp ellenkezőleg: ellenfele, Jacques Chirac költözött be az Elysée-palotába. Aki ugyancsak csodálkozott azon, hogy miért fizet Franciaország még mindig megvesztegetési pénzeket Pakisztán néhány fontos emberének? Amikor rájött, hogy vesztes ellenfele részben ebből pénzelte a választási kampányát, akkor dührohamot kapott, és azonnal leállította a kifizetéseket. A pakisztáni döntéshozók viszont úgy érezték: átverték őket, mert nem kapták meg a teljes összeget. A gyanú szerint figyelmeztetésként felrobbantották az autóbuszt Karacsiban. Pontosabban a tálibokra bízták ezt a feladatot. A fanatikus iszlamista gárdát annak idején a pakisztáni katonai titkosszolgálat hozta létre – az USA kérésére. Így aztán nem volt nehéz őket rávenni egy merényletre Pakisztán legnépesebb városában. Csakhogy a francia titkosszolgálat is nyomozni kezdett, és kiderült: a megvesztegetési pénzek elmaradása miatt a dühös kormányzati emberek hoztak döntést az autóbusz felrobbantásáról Karacsiban.

A vizsgálat azon nyomban megindult Párizsban, de lassan csordogált, amíg a jobboldal volt hatalmon. Amint a szocialisták leváltották őket, az igazságszolgáltatás is magasabb fokozatba kapcsolt: vádat emeltek Edouard Balladur egykori miniszterelnök ellen. Most pedig a hadügyminiszter, Francois Léotard is a célkeresztbe került. De mi lesz Nicolas Sárközyvel, akinek mindenről tudnia kellett hiszen Balladur bizalmi embere volt mint költségvetési miniszter és kampányának egyik fő szervezője. Tanúként már kihallgatták. Mivel politikai pályafutása már valószínűleg véget ért, hiszen idén megbukott a jobboldali előválasztáson, nem kizárt, hogy ő is célkeresztbe kerül. Ez pedig csúnya búcsú lenne a közélettől Nicolas Sárközy számára, aki alig múlt hatvanéves, és még valószínűleg a visszatérésről álmodik.