Az euró dollárhoz viszonyított árfolyama ugyancsak csökkent, miután a katalán kormányszóvivő közölte, hogy az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre az alkotmánybíróság által törvényellenesnek nyilvánított vasárnapi referendumon.

Ez az eredmény megnyitja az utat a függetlenség egyoldalú kinyilvánítása előtt egy olyan régióban, amely Spanyolország hazai össztermékének egyötödét állítja elő, és amelynek adóbevételei kulcsfontosságúak a nemzeti költségvetés szempontjából. 

Bár számos elemző arra számít, hogy a válságot egy még nagyobb autonómiát biztosító ajánlattal rendezik, a bizonytalanság lassíthatja a gazdasági növekedést és rombolja a kisebbségi kormányt vezető Mariano Rajoy konzervatív miniszterelnök hírnevét.

"Valószínűleg ez volt a legrosszabb kimenetel Madrid számára. Volt erőszak, de mégsem tudták megakadályozni a népszavazást, és a közvélemény sokkal polarizáltabbá vált Katalóniában" – mondta Federico Santi, a Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének elemzője, hozzátéve, hogy a kormány stabilitását fenyegető kockázatok fokozódtak.

A hosszú lejáratú spanyol államkötvények hozama 7 bázisponttal 1,69 százalékra nőtt, a spanyol államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama pedig közel egyhavi csúcsra ugrott.

A madridi tőzsde irányadó indexe, az IBEX-35 délután fél négy körül 1,84 százalékos mínuszban, 10 190 ponton állt. Frankfurtban ekkor 0,19, Londonban 0,56, Párizsban pedig 0,09 százalékos nyereséget mutatott a vezető tőzsdeindex. 

Különösen a bankszektort viselte meg a népszavazás, kiemelkedő forgalomban jelentősen veszítettek értékükből.

A legnagyobb spanyol és egyben legnagyobb euróövezeti pénzintézet, a Santander árfolyama 2,84 százalékkal esett, míg a Sabadell 6,06 százalékkal, a Caixabank 4,83 százalékkal, a BBVA 3,16 százalékkal, a Bankia pedig 3,11 százalékkal lett olcsóbb.