Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Fizet az állam 2017 novemberében nyugdíjprémiumot – erősítette meg a csütörtöki Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A nyugdíjprémium igen ritka madár: a lehetőség ugyan 2009 óta él – azt a Bajnai Gordon vezette válságkormány vezette be a 13. havi nyugdíj helyett –, ám még soha nem fizettek ilyet. Nem véletlenül, hiszen a feltételek igen szigorúak: legalább 3,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és túlköltekezés nélkül, előírás ugyanis az is, hogy a hiány nem nőhet meg az eredeti tervhez képest.
A nyugdíjprémiumot az kaphatja, aki
- az előző évben már részesült nyugellátásban (egy nap is elegendő felmutatni)
- hozzátartozói nyugellátásban részesül (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat)
- egyéb nyugellátásban részesül (kivéve a rehabilitációs járadékot).
Az összegét pedig így számolják ki
- a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének mértékéből 3,5 százalékpontot kivonnak
- az így kapott számot (ami nem lehet magasabb 4-nél) megszorozzák a nyugellátás összegének 25 százalékával, de legfeljebb 20 ezer forinttal.
Nézzük, mit jelent ez az idén. A növekedést nem a KSH előzetes adatai vagy elemzői jóslatok alapján számolják, hanem gyakorlatilag a kormány dönti el: a szorzó alapja ugyanis a költségvetési törvényben szereplő prognózis. Ez a tavalyi szavazáskor még 3,5 százalék volt csupán, júniusban azonban jóval optimistább lett a kabinet: javaslatára az Országgyűlés 4,1 százalékra vitte fel a rátát.
Tehát a képlet alapján a maximális juttatás:
0,6x20 000 Ft = 12 000 Ft
Erre egyébként a nyugdíjasok jó része számíthat, hiszen a nyugellátás átlagos szintje 121 ezer forint körül van. Vagyis 80 ezer forintos nyugdíj felett már mindenki ezt fogja kapni, az alatt értelemszerűen a nyugdíj negyedét kell 0,6-tal szorozni.
Nem ez lesz azonban az egyetlen plusz tétel novemberben. A nyugdíjasok számíthatnak arra is, hogy a 2016-ban igen szűkmarkúan tervezett, aztán a nyomás hatására némileg megnövelést emelést is korrigálja az állam. Méghozzá januárig visszamenőlegesen, akár egy összegben.
Itt az elvárás az, hogy az infláció meghaladja a nyugdíjemelés (inflációs előrejelzéshez szabott) mértékét. Az egy összegű kifizetés akkor várható, ha ez a különbség nem éri el az egy százalékpontot.
A számításnál a törvény szerint a nyugdíjas infláció első nyolc havi értékét kell figyelembe venni. Ez a KSH adatbázisa alapján 2,6 százalék, ami pont egy százalékkal több az 1,6 százaléknál, ami az emelés mértéke lett második nekifutásra.
Vagyis éppen 1 százalékos pluszra számíthatnak a nyugdíjasok, méghozzá 11 hónapra, ami
a 121 ezer forintos átlagnyugdíj esetén 13 310 forint lehet.
Itt még nincs vége: Lázár János csütörtökön arról is beszélt, hogy „szeretnének” Erzsébet-utalványt adni a nyugdíjasoknak. Erről azonban még nem született döntés, a miniszter szerint ehhez megvárják az októberi-novemberi adatokat.
