Nyugdíjprémium, Erzsébet-utalvány és számos nyilatkozat arról, hogy a kormány növelni tudta az időskori ellátások reálértékét – ezt kapták a nyugdíjasok az utóbbi időszakban a kormánytól. Mindez azonban nemhogy nem számít egyedülállónak a régióban, de jobbára el is marad a környező országoktól – állapítja meg friss elemzésében a Policy Agenda.
A kutatóintézet számítása szerint a nyugdíjemelés mértéke 2008 – vagyis a válság kezdete – óta 33 százalék volt, vagyis az akkori szint egyharmadával nőtt az ellátás. Az átlagnyugdíjak ennél nagyobb mértékben, 42 százalékkal nőttek, amit az magyaráz, hogy az új nyugdíjasok jellemzően több pénzt kapnak, mint azok, akik időközben meghaltak.
Az átlagbérek változása szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését. A probléma és a felháborodás az elkövetkező években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei két számjegyű növekedése, és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől – jegyzi meg az elemzés.
Van azonban még egy adat, amelyik nem mutat túl jól. A régiós országokkal összehasonlítva ugyan magasnak számít a 42 százalékos emelkedés – ennél csak a lengyeleknél (47) és a románoknál (66 százalék) volt magasabb –, ám ha reálértéken, vagyis az inflációt kiszűrve nézzük, csupán a cseheket és a horvátokat előzzük meg. Itt 20 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke.
Policy Agenda
Vagyis nem igaz, hogy a válság után kiugróan jól jártak volna a magyar nyugdíjasok a környező országokhoz képest – állapítja meg a Policy Agenda. A kutatók látnak figyelmeztetnek: az a helyzet nem fenntartható, hogy a nyugdíjak emelkedése hasonló a bérekéhez. Így a következő években nőhet a különbség az átlagbér és az átlagos nyugdíj között. Amíg 2008-ban az átlagnyugdíj 72 százaléka volt az átlagbérnek, és 2014-re 76 százalékra nőtt. Várakozásaik szerint ez a szint 2018-ra kb. 61 százalékra csökkenhet.
További részletek a Policy Agenda elemzésében
