Már felsejlik, kik sütögetik pecsenyéjüket a Modern városok programban

Ha Orbán Viktor miniszterelnök két évvel ezelőtt indított Modern városok program (MVP) című vidéki turnéjának célja a szórakoztatás lenne, akkor talán jókat mosolyoghatnánk némely kiszólásán. Érden például kifejezetten jó formában volt 2015 nyarán. Sok hasonlóságot vélt például felfedezni a politika és a hentesszakma között, elvégre a hentes sem a vevő előtt készíti a virslit, amelyet aztán elad a pultnál. Ugyanott azon is élcelődött, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter majd az orrára koppint a sokmilliárdos ígérethalmaz miatt. Nem tette. A program kezdetben 1000 milliárd forintra becsült költségkerete napjainkra több mint a háromszorosára hízott.

A kormány úgy indította útjára az MVP-t, hogy fogalma sem volt, miből állja majd a cechet. Orbán még biztatta is a polgármestereket, hogy merjenek nagyot álmodni: „Könnyebben állunk rá egy komoly, drágább és nagyobb beruházásra, mint egy kisebbre, annak szegényszaga van.” A magukat örökké hátrányos helyzetűeknek érző vidéki városvezetőknek se kellett ezt kétszer mondani. Álmodtak. Vásárcsarnokot 6,5 milliárdért, színházfelújítást 9 milliárdért, azonkívül új fürdőt, multifunkcionális központot, sokcsillagos szállodát, campust, zarándokközpontot, angol iskolát, repülőteret, hangversenytermet, ligetet, művésztelepet, kastély-, kaszinó-, képtár- és várfelújítást, kisvasutat, üveg alagutat, viaduktot, kalandparkot, no és persze sok száz hektár ipari parkot, csodauszodákat, sportcsarnokokat, illetve utat, ahová a szem ellát. Mindenféle országos, illetve távlati stratégiai terv nélkül.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes Sopronban leteszi a program alapkövét. Körbejárták az országot

Fazekas István

A meghirdetett cél, hogy a megyei jogú városok térségük meghatározó gazdasági központjaivá váljanak. Csakhogy a települések kívánságaiból összeállt programok nem alkotnak koherens, egymást erősítő országos gazdasági egységet. A HVG kérdésére a Miniszterelnökség sem tagadta: a polgármesterek javaslatai szinte teljes egészében beépültek a megállapodásokba, amelyek meghökkentően egyszerű szerződések. A kétoldalas dokumentumok első része üres propagandaszöveg, benne a modern magyar város meghatározásával, amelyet „a magyar temperamentum és észjárás alakít”. Ezt követően sorakoznak az adott városnak tett ígéretek – pontos számok és határidők nélkül. A kormány csupán „támogatja”, „elősegíti”, „fejleszti” a projekteket, illetve „munkacsoportot állít” fel.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes először tavaly júniusban vallotta be, hogy nem tudja, miből lesz pénz az ígérethalmaz megvalósítására. Egy hónappal később jött a hideg zuhany: a kormány tucatnyi infrastrukturális beruházást törölt, köztük több MVP-programot is. Veszprém listájáról például lehúzták az aranyosvölgyi völgyhidat és a 8-as és a 82-es út összekötését. Mindkettő évtizedes ígéret volt, ráadásul ez utóbbi nélkül kérdésessé vált a beharangozott sportlétesítmények felépítése is, amelyeket ezen az úton lehetett volna megközelíteni – de az uszodát mégis megépítik.

hvg

A lista kurtításánál jóval fenyegetőbb volt azonban a kormányhatározatban szereplő azon kitétel, miszerint az MVP beruházásai közül kizárólag azok valósulnak meg, amelyek költségei elszámolhatók az uniós operatív programokban. Az önkormányzatoknak ehhez illeszkedve kellett módosítaniuk a terveiket. Később kiderült, hogy a pénzt Orbán látogatása után már a zsebükben érző településeknek minden elképzelésüket be kell mutatniuk egy bizottságnak, amely ellenőrzi, hogy a szükséges uniós források valóban rendelkezésre állnak-e. Ha igen, az önkormányzatok megkapják a támogató okiratot. Ilyenek azonban – ahogy a HVG korábban megírta – tavaly decemberig nemigen születtek. Akkor viszont a programba addig bekapcsolt 19 város közül 14 település 30 programja kapott zöld utat. Pécs 11,2, Székesfehérvár 7,5, Zalaegerszeg 6, Sopron 4,5 milliárd forinthoz jutott. Veszprém számlájára alig 70 millió érkezett, míg Tatabányának 20 millióval kellett beérnie. Az eltérés oka részben a beruházások előkészítettsége közötti különbségekben kereshető. Néhány város már megkezdett fejlesztéssel nevezett be a programba, míg másutt csak halvány elképzelések léteztek a valós tartalomról, vagy az előkészítésnél tartanak.

hvg

hvg

A nagyszabású programban szereplő 245 beruházás 3200 milliárd forintra becsült összköltségéből a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint eddig 208,7 milliárdot fizettek ki. Az idénre 152 milliárdot terveztek be, a jövő évi költségvetési tervben 150 milliárd szerepel. Ez még akkor is kevés, ha az útépítésekre külön pénz van. Csepreghy szerint a kifizetések jövőre felpörögnek, de néhány beruházás befejezése átcsúszhat 2022 utánra. A tárcák mindenesetre úgy dobálják a programot egymás között, mint a forró krumplit: a megvalósulásért a belügy-, a fejlesztési, a nemzetgazdasági és az emberierőforrás-minisztérium együtt felel. Az összehangolással Lázár János Miniszterelnökségét bízták meg. Ő maga egyébként azzal aligha vádolható, hogy a saját városát tolná előre. Hódmezővásárhelyre a program utolsó állomásaként – tavaly június helyett – május végén érkezik Orbán Viktor.

Hende Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője Répcelak határában. Sima út a választási győzelemig?

MTI / Krizsán Csaba

A beruházások java csak most indul, de már felsejlik a jóllakó vállalkozások köre. Az első tendernyertesek között ott találjuk például a Duna Aszfaltot, amelynek tulajdonosa Szijj László, aki több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A cég Szolnok, Kecskemét és Szekszárd MVP-programjaiban is szerepet kap. Feltűnik a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec is, amely Miskolc számára készít tervet az integrált kamerarendszer létesítésére, míg a 67-es gyorsforgalmi utat a Strabag vezette konzorcium építi.