Bezárul a kiskapu a Wise, Revolut előtt is – drágul a vállalkozói bankolás?
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
A fejlett országokban – a népesség elöregedése és az oktatási rendszer problémái miatt – a magánszektor vállalatai annak ellenére is egyre jobban szorgalmazzák majd az alacsonyan, valamint a magasan képzett migráns munkaerő alkalmazását, hogy a kérdés politikai és kulturális szempontból kényesnek számít. Az államok többsége pedig, miután alkalmanként igyekszik korlátozni a bevándorlást, képtelen lesz tartósan ellenállni ennek a nyomásnak – írta a 2030-ig tartó migrációs trendekről Robert Odell, az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) kutatási igazgatója.
Az USA egyik hírszerző intézeteként működő NIC szakértője szerint miközben a mostanihoz hasonlóak maradnak a vándorlást kiváltó okok – a kiindulási országokat sújtó háborúk, illetve a faji vagy vallási alapú üldöztetés –, s a magasabb jövedelemmel és nyugodtabb élettel kecsegtető célországok is vonzóak maradnak, részlegesen mégis átalakulnak a migrációs trendek. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a fejlődő államok is egyre inkább célországgá válnak: a gyorsan növekvő India és Kína csak a bevándorlók befogadásával maradhat továbbra is gyarapodási pályán. Utóbbinak – az oktatási rendszer fejletlensége miatt – elsősorban magasan képzett külföldiekre lesz szüksége. A másik változás pedig az lesz, hogy a nők nagyobb arányban kapcsolódnak be a nemzetközi migrációba.
Az USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland továbbra is első számú célpont marad, ám ezeknek az országoknak fel kell készülniük arra, hogy versenyezzenek a tehetségekért. Aki megnyeri ezt a háborút, az számíthat fellendülésre a 2050-ig terjedő időszakban – állítja Howard Duncan, a kanadai Carleton Egyetem migrációval foglalkozó tanszékének vezetője.
Az előrejelzések szerint a közép- és kelet-európai térségből is folytatódik majd a tömeges kivándorlás. Miután Kelet-Európát az utóbbi negyed évszázadban húszmillió gazdasági kivándorló hagyta el, az össznépesség öt százaléka, az IMF azt jósolja, hogy 2030-ra ez az arány eléri a kilenc százalékot. A legrosszabb helyzetben a Szerbiától elszakadt Koszovó van, ahonnan becslések szerint minden évben a lakosság 2-3 százaléka menekül el a gazdasági nehézségek elől. A kelet- és közép-európaiak számára Németország, illetve Olaszország a fő célpont, de sokan mennek majd el egészen az USA-ig.
Bár a hazautalások egyre fontosabbá válnak a kiindulási országokban – Moldovában a GDP negyedét, de Boszniában is a tizedét adják a külföldön dolgozók által küldött pénzek –, a tömeges kivándorlás miatt a térség országai még a lehetőségeiknél is kevésbé képesek felzárkózni a nyugat-európai országok mellé. Az IMF szerint azzal lehetne javítani a helyzeten, ha az érintett országok csökkentenék a bérekre kivetett adót, a külföldön dolgozók pedig a hazautalás helyett befektetnének szülőhazájukban.
Magyarországon – ahonnan az utóbbi néhány évben közel félmillióan mentek külföldre dolgozni – szintén folytatódni fog a kivándorlás, s átmenetileg megmarad az éves 30–35 ezres ütem. A KSH Népességtudományi Intézetének előrejelzése szerint viszont 2030 körül, a gazdaság stabilizálódása miatt, alacsony szinten áll be az elvándorlás, miközben a növekvő munkaerőigény miatt megugrik a bevándorlás. Az intézet úgy véli, 2060-ra 6,7–8,7 millió között alakul majd a Magyarországon élők száma.
