Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Újra egyszerűvé és gyorssá válik a repülőterek használata, a következő évtized második felében már nem torlódnak fel hosszú sorok a biztonsági ellenőrző kapuknál – jósolja Steve Tooze, a The Future Laboratory nevű jövőkutató intézet szakértője. Az amerikai futurológus szerint ez nem jelenti a kockázatok növekedését. Az utasokat ugyanis biometrikus arcfelismerő szoftverekkel azonosítják majd, míg a kézitáskákkal lassítás nélkül lehet áthaladni a lézeres anyagellenőrző szkennerek között. A becsekkolásnál sem lesznek sorok: a digitális beszállókártyákat automatikusan megkapják az utasok, s a feladandó csomagok kezelését is teljesen automatizálják.
A technológiai fejlődés a foglalást is személyesebbé teszi. Már manapság is érkeznek perszonalizált utazási ajánlatok, a jövőben pedig – a korábbi utak, a közösségi portálokon közzétett bejegyzések, illetve az internetes böngészési előzmények alapján – még inkább személyre szólóvá teszik a szállodák kiválasztását és a programok összeállítását. A hotelekben pedig digitális és virtuális személyzet váltja fel a hús-vér portásokat, míg a szobák és szolgáltatások kifizetését okosórákkal és egyéb mobileszközökkel intézik.
Fanzáziakép egy víz alatti szállodáról. Új dimenziók
Cntraveler
Miközben a turisták száma a következő években is látványosan növekszik – az 1950-es 25 millió, majd a tavalyi 1,2 milliárd utas után 2030-ban az előrejelzések szerint 1,8 milliárd ember indul útnak –, gyökeres változások jellemzik majd az idegenforgalmat. Az egyik trend az, hogy egyes térségekben véget vetnek a tömegturizmusnak. Több városban, például Velencében és Barcelonában már manapság is egymást követik a helyiek életét tönkretevő turistainvázió miatti tüntetések, s ez a szakértők szerint ahhoz vezet majd, hogy a legnépszerűbb körzetekben mesterségesen teszik még drágábbá a turisták életét. Megnövelik a csak belépővel látogatható épületek számát, s korlátozzák a szállodai kapacitást.
Részben ez az oka annak, hogy megváltoznak a célpontok is. Afrikában és a Közel-Keleten legalább kétszeresére emelkedik az érkező vendégek száma, míg Európában és Észak-Amerikában csupán mérsékelt növekedés várható. Afrikában Angola és Uganda, Ázsiában India, Kína és Mianmar számíthat a turizmusból származó bevételek leggyorsabb növekedésére.
Az útra kelők összetétele is átalakul. Mivel Ázsiában gyarapszik a leginkább a középosztály, a következő évtizedben ez a térség járul hozzá a leginkább a turisták számának növekedéséhez. A másik változás az, hogy az átlagéletkor növekedése következtében egyre fontosabbá válnak a nyugdíjas turisták: azoknak a vendéglátóknak van a legnagyobb esélyük a sikerre, akik fejlesztik az „ezüsthajúak” által keresett egészségturisztikai és wellness-szolgáltatásaikat.
A következő évtized második felében egyes előrejelzések szerint a víz alatti szállodák számítanak majd slágernek. Bár manapság is akad néhány tenger alatti hotel, a technológiai fejlődés a következő években a jelenleginél jóval olcsóbbá teszi majd a biztonságos, víz alatti építkezést. Az egyik leglátványosabb ilyen létesítmény a Dubaiba tervezett Water Discus Hotel lesz, ahol 21 szobából lehet majd gyönyörködni a víz alatti növény- és állatvilágban.
Nem várható viszont áttörés az űrturizmus terén. Bár egyre több a siker az Elon Musk által indított SpaceX űrjárműprogramban, a szakértők szerint a nagy tömegek számára elérhető űrélmény csak jóval 2030 utánra várható.
