A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Visszakerült az országon belülre Magyarország aranytartaléka – jelentette be az MNB. A három tonna, 33 milliárd forintot érő aranyat eddig Londonban őrizték. Arról, hogy ezt hazahozzák, teljes egyetértésben döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése. Matolcsy Györgyék úgy gondolják:
az aranytartalék országon belüli birtoklása tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat.
A sérülékenyeknek kell?
Nem mindig voltak ennyire lelkesek. Alig több mint egy éve például az MNB aranytartaléka egészen a nullára apadt. Akkor a HVG-nek a jegybank pénzügyeinek ismerői úgy kommentálták mindezt: „akár van belőle, akár nincs, az aranynak már nem lehet megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítani a jegybanki tartalékok között”. Az MNB pedig egy sajtóközleményben magyarázta el, kiknek van szükségük arra, hogy több devizát, köztük aranyat tartalékoljanak: a sérülékenyebb országoknak.
Magyar Nemzeti Bank
Amikor az arany eltűnt a devizatartalékok mérlegéből, a bonyolult jegybanki magyarázatokból a HVG azt olvasta ki: az MNB nem szabadult meg az aranytól, hanem kétlépcsős csereügyletet kötött rá. Vagyis úgy adta el, hogy később előre meghatározott árfolyamon vissza is veszi. Az érte kapott devizát pedig olyasmibe fektette, amitől biztos hasznot remélt. De hogy pontosan mibe, az titok volt.
Kicsi az aranytartalékunk, még jó, hogy nem számít
Magyarországnak nagyon kevés aranya van néhány környező országgal összehasonlítva. A World Gold Council 2018 eleji összeállítása szerint például Románia és Lengyelország tartaléka több mint 30-szor akkora, mint Magyarországé, több mint 100 tonna, Bulgária 40, Szlovákia pedig nagyjából 30 tonna aranyat tartalékol. Az MNB 1992 óta egyetlen uncia aranyat sem vásárolt.
Más kérdés, hogy nem is nagyon lett volna erre szükség. Az 1970-es évek óta az arany tartalékszerepe nagyot csökkent. Mára azok az országok maradtak meg az arany tartalékolásánál, amelyeknek a pénze az egész világ pénzügyi rendszerében fontos: nem véletlen, hogy a világon a legnagyobb, 8113 tonnás aranytartaléka az Egyesült Államoknak van. A listán Németország a második 3373 tonnával, majd az IMF következik, 2814 tonna arannyal. A kisebb gazdaságok számára most már nem az a fontos, hogy elég aranyuk legyen, a hozzánk hasonló országokban arra figyelnek a jegybankok, hogy a devizatartalékok szintje legyen megfelelő (ebbe számolják bele az aranymennyiséget is). A pénzt tehát sokkal inkább dollár- vagy euróalapú állampapírban szokás tartani, az MNB összes devizatartalékának kevesebb mint fél százaléka az arany.
Miért kéne helyben lennie?
Az arany évtizedekig nem tömbökben állt az MNB trezorjában, hanem csak számlákon létezett. Most ez megváltozott.
A hazaszállítás és a védelem logisztikája nem annyira nehéz, mint ahogy a háromtonnás szám alapján elképzelnénk. A 24 karátos arany egy köbcentimétere 19,32 grammot nyom. Vagyis a 3 tonna arany 0,15 köbméternek felel meg – az MNB képein valóban látszik, hogy a fegyveresek nyolc, a térdükig sem érő ládában őrzik az ide szállított aranyat. Azt azért nem adták ki, hogy pontosan hol van most az aranytartalék, ahogy azt sem lehetett korábban tudni, hogy Londonon belül melyik helyen őrizték a magyar aranyat.
Az pedig nem is feltétlenül fontos, hogy fizikailag hol van az arany. Presztízsszempontokból ugyan több ország is úgy döntött, hogy a saját területére szállítja az aranyát – az osztrák és a holland példára hivatkozott az MNB is. De például a német jegybank az aranya jelentős részét New Yorkban, Londonban, illetve Franciaország több trezorjában őrizte nagyon sokáig. Ennek rendkívül egyszerű oka volt: a hidegháború idején a szovjet megszállástól féltek, utána pedig úgy gondolták, túl drága lenne hazaszállítani az aranyat.
Magyar Nemzeti Bank
Annak, hogy a magyar aranyat visszahozzák, igazi tétje olyasmi esetben volna, ha attól kéne félnünk, mint Nyugat-Németországnak a világháború után. Az MNB most arról írt, fontos, hogy olyan helyen őrizzék az aranytartalékot, amely a geopolitikai válság alatt is stabilitást jelent, de az azért egyértelmű, nem kell attól tartanunk, hogy Nagy-Britannia egyik napról a másikra lefoglalná az ott tartott aranyat. Így marad magyarázatnak a presztízs: az MNB is arra hivatkozott, hogy az arany alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére, emiatt szerintük gazdaságstratégiai szerepe van.
| A Yap szigeten már megoldották |
A pénzügyi ismeretek oktatását sokszor szokták a Yap sziget történetével elkezdeni; erről sokan azt tartják, hogy csak egy túl jól sikerült kitaláció, pedig valóban igaz. Évszázadokkal ezelőtt a mikronéziai szigeten távolról odavitt, tehát ritka, hatalmas kőtömböket használtak pénzként. De hogy az embernagyságú vagy még nagyobb köveket ne kelljen szállítani, az eladásoknál egyszerűen megegyeztek arról, hogy marad helyben a kő, csak épp más tulajdonának számít. Amikor pedig néhány nagyobb vihar után sok kő a tengerbe került, továbbra is kereskedtek velük, hiszen nem számított, hogy fizikailag nem a tulajdonosnál voltak. |
Volt már 70 tonna aranyunk is
Régen, amikor még valóban tétje volt annak, hogy mennyi aranya van egy országnak, a mostani 3 tonnás mennyiséggel koldusszegénynek számítottunk volna. Önálló magyar aranytartalékról a Monarchia felbomlása után lehet beszélni, majd miután 1924-ben megalakult az MNB, a két világháború között folyamatosan növelte az aranytartalékot. 1945 elején a legendás aranyvonaton 30 tonna aranyat vittek ki az országból, majd 1946-ban a forintot már úgy vezették be, hogy ez az aranymennyiség újra Magyarországon volt.
Az 1970-es évekre nagyjából 70 tonna volt a magyar aranytartalék, de ahogy csökkent az arany jelentősége, az MNB fokozatosan eladta szinte az egészet. A rendszerváltás idejére 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent, az aranyért kapott pénzt pedig biztonságosabb és magasabb hozamot ígérő külföldi állampapírokba fektették be.
