Mindenféle magyarázat nélkül fizetési felszólítást kaptam az EOS nevű faktorcégtől, hogy teljesítsem 14 ezer forintos követelésüket. Fogalmam nem volt, hogy miről van szó

– panaszolta el a hvg.hu-nak egy ügyfél. Azonnal ügyvédhez fordult, aki felszólította a céget, hogy igazolja, milyen alapon és mit követel. Ellenkező esetben tárgytalannak tekintik a fizetési felszólítást, és kérik az ügyfél személyes adatainak azonnali törlését. Kisvártatva kiderült, hogy egy 2011 őszén lejárt villanyszámláról van szó, ami még az ügyfél 2009-ben, azaz kilenc évvel ezelőtt elhunyt édesapját terhelte volna. „Teljesen elképedtem, mi történt ennyi idő alatt és mit akarnak most tőlem? Úgy tudtam, édesanyám rendezte a számlákat” – tette hozzá. Ijedtségét fokozta a felismerés, hogy akár nagyobb, a tudtán kívül megörökölt tartozással is „megtalálhatták” volna. Felháborodott azon, hogy a semmiből előbukkant faktorcég sem a követelés részleteit, sem azt a szerződést nem hajlandó bemutatni, ami alapján annak a jogosultja lett.

A történet döbbenetes tanulságokkal szolgál. Tény, az adós férfi halála után az özvegye nem szólt az EON áramszolgáltató cégnek a történtekről, hanem maga rendezte a tartozásokat, az ominózus villanyszámla azonban valahogyan kimaradt. Az áramszolgáltató 2012 októberében a faktorcégre engedményezte a követelést, ami bevált gyakorlat a közüzemi szolgáltatóknál, és nem kellett az ügyfél hozzájárulását kérni hozzá, mert az akkor hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.) e nélkül is lehetőséget adott rá, az adóst csak tájékoztatni kellett róla. „Az ügyfélnek ugyan joga lenne megnézni az engedményezési szerződést, de ezt békés úton nem szokta tudni kikényszeríteni.  A gyakorlat szerint a faktorcégek csak akkor mutatják be, ha bíróság kötelezi őket” – tapasztalja Deteky Gábor ügyvéd, s nyilván az ügyfelek csak emiatt nem vállalják a költséges pereskedést.

Fazekas István

Jelen esetben az EOS 2012. karácsonya előtt küldte ki az első fizetési felszólítást, akkor még az elhunytnak. Ekkor jelentkezett náluk az özvegy, és mutatta be, milyen számlákat fizetett ki ő. Az EOS illetékes igazgatója – a nevét nem vállalva – azt állítja, ez a bizonyos villanyszámla nem volt közöttük, így a követelésük jogos. Elmondása szerint az özvegy ezúttal nem fizetett, s nem adta át nekik a férje halálával kapcsolatos hivatalos iratokat, a halotti anyakönyvi kivonatot és a hagyatéki végzést sem, hogy megtudhassák, kitől követelhetik még a pénzt. „Az adós halálával ugyanis a tartozás nem szűnt meg – érvel az EOS –, mert az áramszolgáltatás „nem kifejezetten az elhunyt személyes szükségleteinek a fedezésére alkalmas, s az ellenérték megfizetése sem minősül csak személyesen teljesíthetőnek”. Az örökösök felkutatására 2013 tavaszán az illetékes önkormányzathoz és a közjegyzőhöz fordultak. „Ezek költséges eljárások, a követelésnek akár az 50 százalékát is ki kell fizetnünk. Méltányosságból azonban nem szoktuk ráterhelni ezeket az adósokra” – szemléltette az EOS igazgatója, hogy ők együttműködnek az adósaikkal.

Azért remélhetik, hogy végül nem járnak rosszul, hiszen találtak örökösöket. Igaz, ehhez 4,5 év kellett, a különféle hivatalok ugyanis 2017 őszére küldték meg nekik a kért dokumentumokat. Rejtély, mi tartott ennyi ideig. „Nem jellemző, ami itt történt, ezek az eljárások általában egy-két hónap alatt lezajlanak” – állítja Felfalusi Péter, a követeléskezelők szövetségének elnöke, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója. Kérdés, ennyi idő múltán nem az lenne-e a valódi méltányosság, ha az EOS békén hagyná az örökösöket a villanyszámla-tartozással. Igen ám, de az a jelek szerint – hiába nagyon régi – nem évült el. Az erre a történetre érvényes, régi Ptk. szerint a számla esedékességétől induló ötéves elévülési időt az is megszakíthatta, ha a szolgáltató vagy a faktorcég írásbeli felszólítást küldött. Ez ma már nincs így, az új Ptk. megszüntette azt a lehetőséget, hogy ezen az alapon gyakorlatilag a végtelenségig lehessen húzni egy követelést. Az elévülés akkor szakad meg, ha az adós írásban vagy rögzített telefonbeszélgetésben elismeri a tartozást, ha megegyezik a hitelezővel vagy, ha a felek bíróságra mennek.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

A mostani ügyben az EOS 2012. decemberi fizetési felszólítása megszakította az elévülést, s mivel épp öt éven belül – 2017 végén – kereste meg a panaszos örököst a követelésével, vita esetén hivatkozhat arra, hogy az még nem évült el.

Több tízezer hasonló, akár tízévesnél is régebben lejárt közüzemi számlát követelhetnek még az adósoktól vagy örököseiktől az azokat diszkontáron megvásároló faktorcégek. A végösszeg milliárdos nagyságrendű lehet

– számolgatta a hvg.hu-nak az egyik behajtó cég munkatársa. „Ha a követelés még nem évült el, ennyi idő után sem szoktuk leírni, hanem próbáljuk behajtani, ha kell, végrehajtást indítunk. Persze, a legreménytelenebb ügyeket egyszer csak elengedjük” – fűzte hozzá Felfalusi.

Sokan hiszik ennek az ellenkezőjét, de követelni az elévült tartozást is lehet, az csak bírósági úton nem érvényesíthető. Ezért gondolják sokan, hogy ilyen esetben akár hátra is dőlhetnek, de ez nem feltétlenül igaz. „Ha ügyfelünk erre hivatkozik, megvizsgáljuk az ügyet, s ha valóban nem történt az elévülést megszakító esemény, tudomásul vesszük” – kommentálta az EOS, s hozzátették: „az elévülés ténye azonban a tartozást magát nem szünteti meg, ha valaki esetleg önként kifizetett egy ilyet, utóbb akkor sem kell neki visszaszolgáltatni a pénzt, ha kiderül, hogy elévült.” Ezek szerint az elévülésre a jogban többnyire járatlan ügyfeleknek kell rájönniük és hivatkozniuk a faktorcégnél, mielőtt egy fillért is fizetnének. A faktorcég ettől még tovább zaklathatja őket, sőt elvben még a végrehajtással is próbálkozhat. Ha az ügyfél ellentmond a fizetési meghagyásnak, s az eljárás a bíróságon folytatódik, ott is neki kell hivatkoznia az elévülésre, hivatalból ugyanis azt nem vizsgálják – sokkolja tovább az érintetteket Felfalusi.