Mert Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta Albániát, mint migránsfogadó központot Európában. Jelenleg a migránspolitika mélységesen megosztja az európai közvéleményt. Emiatt az EU mini csúcsot szervezett Brüsszelbe. A visegrádi államok nélkül. A brüsszeli csúcson ugyanis olyan államok vezetői vesznek részt, ahol csakugyan élnek migránsok ...

A brüsszeli bizottság egyik javaslata az, hogy valahol Európában, de az Európai Unió határain kívül  hozzanak létre olyan migránsfogadó központot, ahol a bevándorlók addig várakozhatnának, amíg a hatóságok elbírálják kérelmüket. Ebből a szempontból Albánia ideálisnak látszik. A hárommilliós balkáni államban a keresztények és a muzulmánok évszázadok óta viszonylag békésen megférnek egymással. Albániának már nagy tapasztalata van abban, hogy mit jelent a menekültáradat : a délszláv háborúk idején csaknem egymillió albán menekült el Koszovóból, és mindannyiukat befogadta a kicsi és szegény ország. Igaz, hogy a menekültek albánok voltak ...

Durrës (Durazzo) kikötője alkalmas arra, hogy fogadja a migránsokat szállító hajókat. Az infrastruktúra is megvan, hiszen azok a táborok, melyekben a koszovói menekültek túlélték a háborút, újra megnyithatóak. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselői tárgyalnak az albán illetékesekkel a szükséges segítségről. Erről persze a mini csúcson is szó lesz Brüsszelben. Az EU mindenképp jelentős összeggel támogatná Albániát, amely szeretne mielőbb tagja lenni az uniónak. Előny, hogy Albánia nem tagja a schengeni övezetnek, vagyis a migránsok nem mozoghatnak szabadon az EU területén. Albánia tagja viszont a NATO-nak. Ez előny abból a szempontból, hogy a NATO terrorizmus ellenes programot indított el, és ennek keretében már folyik a kiképzés Albániában. Esetleges terrorakciók megfékezése tehát nem okozna különösebb gondot a kis balkáni országnak.

Ha bejön az albán megoldás, akkor Angela Merkel fellélegezhet. Belügyminisztere, Horst Seehofer, aki a CSU vezetője is, két hetet adott neki valamiféle koherens migránspolitika kialakítására. Korábban ugyanis Seehofer Kurz osztrák kancellárral együtt hármas szövetséget javasolt Olaszországgal egy hatékony migránspolitika kialakítására. Ezt Angela Merkel elvetette mondván, átfogó európai megoldás szükséges. Ennek kialakítására kapott két hetet Seehofer belügyminisztertől, aki felrobbanthatja a kormánykoalíciót, melyet csak nagyon nehezen hozott össze Angela Merkel a szociáldemokratákkal.

A CSU és a szociáldemokraták álláspontja a migránsügyben szinte homlokegyenest ellenkezik egymással. Ezért szervezte a mini csúcsot Brüsszelben Jean-Claude Juncker, hogy segítsen Angela Merkelnek. Ha pedig sikerülne az uniós egyezkedés az albánokkal, akkor Angela Merkel fellélegezhet: átmeneti megoldás születhet a migránsválság megoldásában európai szinten, és egyben elháríthatná a fenyegető kormányválságot Berlinben.

 Minderre most különösen nagy szüksége van Európának, hiszen a jövő héten Angela Merkel és Emmanuel Macron együtt terjeszti elő az eurozóna reformterveit, vagyis az EU jövőjét meghatározó programot. Németország kancellárjának és Franciaország elnökének semmiképp sem hiányzik, hogy a június végi uniós csúcson a migránskérdés uralja a vitát, ahogy ezt a magyar miniszterelnök szeretné, hanem előre akarnak lépni az uniós reformok terén, mert nem kívánják tétlenül nézni, hogy az USA és Kína megelőzi az EU-t a globális versenyben miközben Brüsszelben véget nem érő és terméketlen viták folynak a bevándorlásról.