Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az EU elméletben nem szabna akadályt annak, hogy Magyarországon 2019 után is 5 százalékos áfa terhelje az új lakásokat – a közös áfarendszerre vonatkozó jogszabály legalábbis lehetővé teszi ezt. Az irányelv egészen pontosan „a szociálpolitika keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás” esetében teszi lehetővé a normáltól eltérő kulcs alkalmazását, amelyet a magyar kormány 2019 végéig tett lehetővé.
2015-ben éppen ezzel érvelhetett a kormány az Európai Bizottságnál az ideiglenes áfacsökkentés mellett, hiszen nem minden ingatlan, csak a 150 négyzetméter alatti lakások és a 300 négyzetméter alatt családi házak részesülhetnek a kedvezményben. Hogy ez mennyire szociálpolitikai cél, azt egy 2015-ös írásban már az RSM blogja is feszegette, az Európai Bizottság azonban elfogadta a kormány érvelését. Most sem arról volt szó, hogy Brüsszel elállt volna a hosszabbítástól, hiszen nem is tárgyalhatott a kérdésről.
Varga Mihály pénzügyminiszter legalábbis június közepén, a jövő évi költségvetés tervezetének bemutatásakor még arról beszélt, hogy „elhamarkodott lenne” a kérdéssel most foglalkozni. Mint mondta, uniós kötelezettség miatt technikai okokból úgyis hozzá kell nyúlni az adótörvényekhez jövő ősszel, ezért elég akkor dönteni a kérdésben.
Ehhez képest múlt héten az Inforádiónak adott interjúban már kijelentette: nem hosszabbítják meg az alacsony áfát. Akkor úgy fogalmazott: „Mi erre a 3 évre vállaltuk azt, hogy lemondunk egy jelentős adóbevételről és összekötjük a demográfiai kérdéseinket a lakásépítéssel. Ennek érdekében adott a kormány egy adókedvezményt. Nem tervezünk hosszabbítást."
