Csingtaótól a XV. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Idő előtt hozta meg a döntést a kormány.
Az EU elméletben nem szabna akadályt annak, hogy Magyarországon 2019 után is 5 százalékos áfa terhelje az új lakásokat – a közös áfarendszerre vonatkozó jogszabály legalábbis lehetővé teszi ezt. Az irányelv egészen pontosan „a szociálpolitika keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás” esetében teszi lehetővé a normáltól eltérő kulcs alkalmazását, amelyet a magyar kormány 2019 végéig tett lehetővé.
2015-ben éppen ezzel érvelhetett a kormány az Európai Bizottságnál az ideiglenes áfacsökkentés mellett, hiszen nem minden ingatlan, csak a 150 négyzetméter alatti lakások és a 300 négyzetméter alatt családi házak részesülhetnek a kedvezményben. Hogy ez mennyire szociálpolitikai cél, azt egy 2015-ös írásban már az RSM blogja is feszegette, az Európai Bizottság azonban elfogadta a kormány érvelését. Most sem arról volt szó, hogy Brüsszel elállt volna a hosszabbítástól, hiszen nem is tárgyalhatott a kérdésről.
Varga Mihály pénzügyminiszter legalábbis június közepén, a jövő évi költségvetés tervezetének bemutatásakor még arról beszélt, hogy „elhamarkodott lenne” a kérdéssel most foglalkozni. Mint mondta, uniós kötelezettség miatt technikai okokból úgyis hozzá kell nyúlni az adótörvényekhez jövő ősszel, ezért elég akkor dönteni a kérdésben.
Ehhez képest múlt héten az Inforádiónak adott interjúban már kijelentette: nem hosszabbítják meg az alacsony áfát. Akkor úgy fogalmazott: „Mi erre a 3 évre vállaltuk azt, hogy lemondunk egy jelentős adóbevételről és összekötjük a demográfiai kérdéseinket a lakásépítéssel. Ennek érdekében adott a kormány egy adókedvezményt. Nem tervezünk hosszabbítást."
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.