A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk.

Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nő hal meg, de korcsoportra vonatkozó bontásban a KSH az 50 feletti férfiakat emelte ki, mint a leginkább veszélyben lévőt. Azt írta, 50 felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nő.

A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások.

Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belőlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek -, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. Van például beteségtípus (a COPD) a 237-es OECD átlaghoz képest itthon 428 kórházi felvétel történt.

Bár igaz, hogy egyre több diák tanul orvosin, ám a növekedés több mint kétharmadát a külföldi tanulók teszik ki. Az utóbbi évben végzett magyar diákok száma rendre kevesebb volt, mint azoké a magyar orvosoké, akik hatósági bizonyítványt kértek külföldi munkavégzéshez. Az éves adatokat nézve 2012-ben volt a csúcs, amikor 1106 kérelem érkezett be orvosoktól, ez 2016-ban már csak 823 volt. A 2017-es adat még nincs meg, de az első negyedéves kevesebb, mint a 2016-os első negyedévi volt.

A szakorvosok bére a bruttó havi átlagkereset több mint duplája, az általános orvosoké is nagyjából másfélszerese, ám más egészségügyben dolgozó bére még a 236 ezer forintos átlag alatt van.

A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány.

AFP / Sputnik / Justin Griffs-Williams

Jelentősen megnőtt a hátrányos helyzetű gyerekek száma – többel, mint amennyivel a halmozottan hátrányos helyzetűeké csökkent -, 2016-ban csaknem 101 ezer gyereket soroltak ebbe a kategóriába. 2014-hez képest több gyereket vettek védelembe is.

A halmozottan hátrányos gyerekek aránya a közmunka elterjedése és egyéb munkalehetőségek miatt csökkent.